Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.
Irományszámok - 1887-1051. Törvényjavaslat, az 1886. évi XXIX. és 1889. évi XXXVIII. törvényczikkek módositásáról és pótlásáról
80 1051. szám. már beiktatott jegyzökönyvet (1886: XXIX. törvényczikk 22. §.) a telekkönyvi hatóság intézze el. Ezeken felül attól az időponttól kezdve, a melyben a bizottság a beiktatott külön jegyzőkönyveket a betétek szerkesztése végett átvette, a telekkönyvi tulajdonos a bizottsághoz benyújtandó külön beadványban azt a kérelmet terjesztheti elő, hogy a nevére irt ingatlanra vonatkozó külön jegyzőkönyv, melyben a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése kéretett, soron kivül vizsgálat alá vétessék abban az irányban, hogy a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését telekkönyvi akadály vagy a telek jegyzőkönyvi tulajdonosnak ellentmondása nem gátolja-e. Ha ily gátló ok fenforog: a bizottság a külön jegyzőkönyvet annak reávezetésével »Telekkönyvi akadály*, illetőleg »ellentmondás miatt nem teljesíthető* soron kivül elintézi és a külön jegyzőkönyv széljegyzetének kitörlését eszközli. A fentebbi rendelkezések értelmében a telekkönyvi hatósághoz, illetőleg a bizottsághoz intézett beadványokra az 1886: XXIX. törvényczikk 71. §-án alapuló bélyegmentesség ki nem terjed. 18. §. Az 1886: XXIX. törvényczikk 50. §-a a következőkkel egészíttetik ki: a) Ha az eljárás folyamán kiderül, hogy akár az eredeti helyszínelés, akár a telekkönyvi átalakítás alkalmával valamely ingatlan a telekkönyvi tulajdonos nevére más ingatlan helyett tévesen vétetett fel, avagy a telekkönyvi bejegyzést rendelő végzésben, illetőleg az annak alapját képező okiratban a telekjegyzőkönyv száma, vagy a birtokrészlet helyrajzi száma hibásan jelöltetett meg s ennek alapján téves telekkönyvi bejegyzés foganatosíttatott: a bizottság iparkodjék a nyilvánkönyvi állást a telekjegyzőkönyvi érdekeltek megállapodása alapján helyesbíteni. b) A bizottság igyekezzék a telekkönyvi érdekeltek között megállapodást létesíteni arra a czélra is, hogy a telekjegyzőkönyvekbe közös tulajdonul bevezetett, de tényleg felosztott ingatlanok helyett az egyes tulajdonostársak betéteiben a közös ingatlanból nekik jutott külön területek legyenek bevezethetők. c) Ha az eljárás közben az derül ki, hogy oly telki szolgalmak állanak fenn, a melyek a telekjegyzőkönyvekben bevezetve nincsenek: igyekezzék a bizottság az érdekelt felek megállapodását létrehozni arra nézve, hogy a telki szolgáltnak a telekkönyvi betétekbe bejegyezhetek legyenek. 19. §. Ha a 18. §. a) pontjának esetében akár a tévesen felvett, akár a helyesbítés folytán e helyett felveendő ingatlan a téves felvétel vagy bejegyzés óta nyilvánkönyvileg terheltetett: a helyesbítéshez az is szükséges, hogy az érdekelt tulajdonosok és a tehertételek szerint jogosultak között a terhek bejegyzése tekintetében egyetértő megállapodás jöjjön létre, vagy hogy a tehertételek szerint jogosultak beleegyezésének hiányában a terhek azokra az ingatlanokra vezettessenek át, melyekre a telekjegyzőkönyvek szerint vannak bejegyezve és hogy ebbe az érdekelt tulajdonosok beleegyezzenek. Ha a 18. §. b) pontjának esetében az egyes tulajdonostársak jutalékait külön terhelő jogok vannak bejegyezve, a közös ingatlan a betétekbe a tényleges megosztáshoz képest csak annak feltétele alatt vezethető be, hogy a tehertételek szerint jogosultak a megosztás tárgyában létrejött megállapodáshoz hozzájárultak. 20. §. Ha a bizottság eljárása során az derül ki, hogy valamely ingatlannak határai akár szomszédos birtokrészlet, akár köztér, utcza vagy közút irányában a kataszteri munkálatokban