Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.
Irományszámok - 1887-1050. A mentelmi bizottság jelentése, Boér Béla országgyülési képviselő mentelmi ügyében
1050. szám. 71 minőségben a rovancsolással meg volt bizva, szóval és írásban kérdést intézett a polgármesterhez oly tartalommal, »hogy, miután a rovancsolás alkalmával 329 frt sikkasztás állapíttatott meg, miről a polgármesternek a jegyzőkönyv és jelentés szerint tudomása volt, — mit tett ennek megtorlása, hasonló esetek megakadályozása végett? és miért nem jelentette be ezen esetet a képviselő-testületnek ? Az interpellatiónak indokolása alkalmával, midőn Boér Béla az eset részleteit előadta, Rákosi István polgármester ellen sértő kifejezéseket használt, melyeket a polgármester azzal viszonzott, hogy Boér Bélát szolgabíró korúban elkövetett 400 frt elsikkasztásával vádolta, mire viszont Boér Béla őt »rágalmazó, himpellér, gazember stb.« becsületsértő kifejezésekkel illette. Ezen esetről Rákosi István polgármester jelentést tett az alispánnak, és különösen 827/890. sz. átiratában kérte az alispánt, hogy a rajta elkövetett sértés megtorlása iránt, a legczélszerííbbnek talált módon intézkedjék. Alsó-Fehér megye alispánja 5.359/890. sz. átiratában megkereste a gyulafehérvári kir. ügyészséget, az eljárásnak hivatalból leendő megindítása iránt; ezen kívül Mikó Dezső pénztárnok 2.423/890. sz. a. külön kérvényt adott be a kir. ügyészséghez, saját személyén elkövetett rágalmazás és becsületsértés megtorlása miatt. A kir. ügyészség Mikó Dezső ügyében 3.065/890. sz. a. indítványt tett a törvényszékhez, minek folytán ez ügyben az előnyomozati vizsgálat megejtetett, melynek folyamán kihallgatott tanuk igazolják: hogy Abrudbánya város tisztviselői csakugyan vettek fel előlegeket a pénztárból, melyek összege azonban az előnyomozat folyamán számszerűleg nem lett igazolva. A rovancsolási jegyzőkönyvben feltüntetett 29 frt 16 kr. hiányra nézve pedig ki mutattatott, hogy ezen összeg már előzőleg a takarékpénztárba helyeztetett el, a betéti könyv azonban a rovancsoláskor a pénztárba még nem került volt vissza. Ezek alapján a kir. ügyészség 4.689/890. sz. indítványában, — miután az előnyomozat a pénztárnok által elkövetett sikkasztást nem igazolt: Mikó Dezső pénztárnok ellen elkövetett rágalmazás és nyilvános becsületsértés vétsége miatt, Boér Béla országgyűlési képviselő ellen az eljárás megindítását és mentelmi jogának felfüggesztése iránti intézkedés megtételét indítványozza. A kir. ügyészség ezen indítványának a gyulafehérvári kir. törvényszék 4.556/890. sz. végzésével helyt adott, és — mint előrebocsátani szerencsénk volt — Boér Béla országgyűlés képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A bizottság véleménye az előadott tényállásból kifolyólag a következő: 1. Rákosi István polgármester ellen elkövetett becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt nem véleményezi Boér Béla orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését s pedig ellene emelt bünvád hiánya miatt. Igaz ugyan, hogy az alispán az ügyészséghez az előadottak szerint indítványt tett. Tekintve azonban, hogy a b. t. k. 270. §. 2-ik pontja értelmében ezen esetben a bűnvádi eljárás megindításának hivatalból van helye; tekintve, hogy a kir, ügyészség a polgármester ellen elkövetett sértés megtorlása miatt a büntető bíróság előtt indítványt nem tett, vádat nem emelt, a vádrendszerből kifolyólag pedig büntető eljárás vád nélkül nem indítható, a gyulafehérvári kir. törvényszéknek Rákosi István ügyében irányzott kérelmét tévedésen alapulónak kellett tekinteni, mert az ügyészi indítvány, valamint az ennek elintézéséül szolgáló 4.556/1890. számú királyi törvényszéki végzés, csakis Mikó Dezső pénztárnok esetére vonatkoznak. 2. Mikó Dezső pénztárnok ellen elkövetett becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt pedig nem véleményezi a bizottság Boér Béla orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert abban a képviselőre nézve zaklatást lát.
