Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.
Irományszámok - 1887-1079. Törvényjavaslat, az "Adria" magyar tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről
388 1079. szám. Év Behozatal Kivitel Összes árúforgalom Év métermázsa érték: frt métermázsa érték: frt métermázsa érték: frt 1880. 667.736 7,851.655 2,189.541 19,362.498 2,857.277 27,214.153 1881. 806.480 12,179.211 2,257.620 22,323.810 3,064.100 34,503.021 1882. 1,112.898 14,828.127 3,296.753 29,149.865 4,409.651 43,977.992 1883. 1,482.547 21,712.293 4,296.880 43,011.562 .5,779.427 64,723.855 1884. 2,085.530 23,224.335 4,228.920 44,950.026 6,314.450 68,174.361 1885. 2,183.383 21,882.325 5,277.076 54,333.479 7,460.459 76,215.804 1886. 2,010.823 20,841.027 4,478.233 54,931,288 6,489.056 75,772.315 1887. 1,933.963 20,719.611 4,946.172 54,459.675 6,880.135 75,179.286 1888. 2,171.813 23,723.477 6,038.861 68,204.551 8,210.674 91,928.028 1889. 2,285.570 26,202.627 5,807.569 62.319.470 8,093.139 88,522.097 1890. 2,678.783 28,666.265 5,468.360 60,059.021 8,147.143 88,7,25.286 Egy évtized alatt tehát a behozatal mennyisége 2,011.047 métermázsával és értéke 20,814.610 forinttal, a kivitel mennyisége pedig 3,278.819 métermázsával és értéke 40,696.523 forinttal emelkedett. Tengeri árúforgalmunk eme nagyszabású emelkedésével saját tengeri hajózásunk fejlődése lépést nem tarthatott; tengeri forgalmunk nagyobb részét idegen — első sorban angol — gőzösök közvetítésével bonyolitjuk le. így az 1890. évi tengeri forgalmunk közvetitésében lobogónk a hajók számát tekintve csak 31'61 0 /«-kal, a tonnatartalom tekintetében pedig 40%-kal részesedett. Ily viszonyok közt nem lehet kétség az iránt, hogy tengeri árúforgalmunk rohamos emelkedését számba véve, okvetlenül szükséges eddigi gőzhajózási összeköttetéseinket kiterjeszteni és szaporítani, különösen pedig arról gondoskodni, hogy tengeri kereskedelmünket a külföldi hajózástól lehetőleg függetlenítsük, és hogy e végből oly önálló fejlödésképes magyargőzhajózási vállalatot teremtsünk, mely a magyar forgalom érdekeit lehetőleg saját hajóival kiszolgálni és az emelkedő igényeknek fokozottabb mérvben is megfelelni képes legyen. Eddig a kormány ezen nagyobb áldozatokat igénylő czélt a rendelkezésre álló anyagi eszközökhöz képest csakis korlátoltabb mérvben valósíthatta meg. Annál nehezebb volt e tekintetben a helyzet, mert az országnak a tengeri hajózás támogatására fordítható áldozatainak nagy része az »osztrák-magyar Lloyd« gőzhajózási vállalattal kötött és az 1888. évi XXI törvényczikkbe iktatott hajózási és postaszerzödés által le volt kötve, jóllehet általánossá vált azon meggyőződés, hogy az ilykép hozott áldozatok a magyar hajózást érdekek szempontjából kellően nem gyümölcsöznek és más irányban jobban lennének értékesíthetők. Arra fordítottam tehát figyelmemet, hogy ezen helyzet javunkra megjavítható legyen és midőn most a két kormány megegyezésével a Lloyd közössége megszűnik, a mire nézve egyidejűleg külön előterjesztést van szerencsém a törvényhozásnak bemutatni, a közösség ezen megszüntetésének egyik előnyét ez idő szerint abban látom, hogy ez által felszabadul azon évi összeg, melyet Magyarország a Lloyd-vállalat közös segélyezéséhez eddig fizetett és ezen összegnek czélszerübb felhasználása lehetővé teszi azt is, hogy az ország anyagi áldozatainak fokozottabb igénybevétele nélkül egy teljesitmény-képesebb magyar hajózási vállalat létesíttessék. Bármily kívánatos lett volna, hogy ezen — a külföldi államok által tengeri gözhajózásuk támogatására fordított milliókhoz viszonyítva — amúgy is csekély összeg egészben az emiitett czélra fordíttassák, — mindazonáltal nem téveszthettem szem elöl azt, hogy az »osztrákmagyar Lloyd« gőzhajózási vállalattal fennálló szerződés felbontása alkalmából tengeri hajózásunkról egyéb irányokban is kell még gondoskodni, és hogy különösen parti gőzhajózásunk
