Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.

Irományszámok - 1887-1043. A pénzügyi bizottság jelentése, "a birói és ügyészi szervezet módositásáról" szóló törvényjavaslat végrehajtása folytán az 1891-ik évben felmerülő költségekről

1043. szám. 31 székeknél a vizsgálatokra külön törvényszéki birák lesznek kirendelve (33. §.), és csak csekélyebb fontosságú esetekben lesz megengedve, hogy a vizsgálóbíró teendó'it albirák vagy törvényszéki jegyzők teljesíthessék. Intézkedést foglal magában a törvényjavaslat arra nézve, hogy a kir. járásbíróságokhoz a szükséghez képest több járásbirót is lehessen nevezni (34. §.), és hogy a kir. Curiához tanácsjegyzőkül szolgálattételre birák és albirák is — beleegyezésükkel — behívhatok legyenek, a kik ez által szélesebb látkört nyerve, előkelő tényezőivé válhatnak az igazságszolgáltatás belterjes javitása ügyének (55. §.). Ezen újításnak egy további és kiegészítő része az, hogy a törvényszékekhez albirák is neveztetnek (35. §.). Ezen albirák feladata: a törvényszékeknél legalább is egy évig működni és tapasztalatokat szerezni, mielőtt a járásbírósághoz helyeztetnének át, a hol már egyes-birói minőségben önállóan lesznek hivatva az ügyek intézésére. Van végül a törvényjavaslatban még egy intézkedés (62. §.), mely a vidéki törvényszékek elnökeinek fizetését 100 írttal emeli fel. Ezen fizetésemelés indokát abban találja, hogy a törvényszékek elnökei rangfokozat és rangsor tekintetében teljesen egyenlők a kir. táblai "bírákkal, és így méltányos, miszerint a Il-od osztályú kir. táblabírák fizetésével egyenlő fizetésben is részesüljenek. Mindezen intézkedéseket az igazságügyi bizottság is magáévá tette, s a t. Képviselőház a pénzügyi bizottságot a kérdésnek pénzügyi tekintetből való megvizsgálására utasította. Ezen bizottság behatóan tárgyalván a kérdéseket, mindenekelőtt a tervezett reformok fent felsorolt részleteinek egész kiterjedésükben való életbeléptetése esetén szükségelt végösszeg felől kért az igazságügyminister úrtól tájékozást. Miután az igazságügy minister ur ezt — eltekintve attól, hogy a járásbíróságoknál második járásbirák, a kir. törvényszéknél pedig albirák is fognak alkalmaztatni — körülbelöl évenkint 150.000 frtra terjedőnek jelölte meg, a pénzügyi bizottság a folyó évre — a törvényjavaslat 66-ik §-a értelmében »a legközelebbi zárszámadásban leendő utólagos elszámolás kötelezettsége mellett« az igazságügyi minister urnák a folyó évre felmerülő kiadások fedezésére a felhatalmazást megadandónak javasolja. Az igazságügyminister ur nyilatkozata szerint a törvényjavaslatban, jelesül annak 26., 30. és 34. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelő reformok csak fokozatosan és a folyó évben csak korlátolt mérvben lesznek foganatba veendők; a minek folytán a törvényjavaslat rendelkezései alapján a folyó évnek hátralevő részében, félévi átlagos számítás mellett felmerülendő költségekre nézve megközelítő tájékozásul a következő számítás szolgálhat: 1. egy budapesti elnök illetmény-többlete . . . . 500 frt 2. a budapesti ügyészség élén álló 1-ső főügyészi helyettes félévi illetménye 1.550 » 3. 70 vizsgálóbíró félévi pótléka 7.000 » 4. 63 törvényszéki elnök fizetésének 100 írttal való emelése következtében félévi illetmény .'. . . 3.150 » 5. a törvényjavaslat 2 — 30. és 34. §-ai alapján történendő előléptetések és kinevezések által felmerülő költség-többlet, ugy a 35. és 55. §§. alapján alkalmazandó birák és albirák járandóságai fejében számításba vett átlagos összeg . . .'•' . . . . . . . ... . 22.800 » Összesen . . 35.000 fit. A mint az igazságügyminister ur fentebbi nyilatkozatából kitűnik, a kormány ezen újításokat csak fokozatosan szándékozik életbeléptetni, s így míg egyrészt a reform lépésről-lépésre gyökeret ver, másrészről az állam pénzügyi megterheltetése sem egyszerre áll elő. A részletekre áttérve, a pénzügyi bizottság a 30. §. második bekezdésének első sorában