Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.
Irományszámok - 1887-1078. Törvényjavaslat, az "osztrák-magyar Lloyd" gőzhajózási vállalattal fennálló és az 1888. évi XXI. t.-czikkel beiktatott hajózási és postaszerződés megszüntetéséről, ugyszintén az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghosszabbitott vám- és kereskedelmi szövetség VI-ik czikkének módositásáról
1078. szám. 371 hogy az eddig kizárólag az »oszfciák-magyar Lloyd«-nak a vele fennálló hajózási és postaszerződésben biztosított kedvezmények és mentességek ezentúl a magyar hajózási vállalatra is kiterjesztessenek, illetve az egyezmény értelmében mindkét hajózási vállalatnak megadassanak és hogy különösen a consuli hajóilletékek fizetésétől való mentességet, melyben eddig az »osztrák-magyar Lloyd« hajói az emiitett szerződés X. czikke alapján részesültek, a jövőben mindkét hajózási vállalat élvezze. Miután ilykép a cs. kír. kereskedelemügyi ministerrel mindazon kérdéseket rendeznem sikerült, melyek a Lloyddal fennálló közös szerződéses viszony felbontásából felmerültek, az előadott előzetes megállapodások alapján a közös külügyminister az »osztrák-magyar Lloyd* dal 1891. évi május hó 12-én megkötötte az egyezményt az érvényben levő közös hajózási és postaszerződésnek 1891. évi deczember hó 31-ével való felbontása iránt, melynek a törvényhozás által való jóváhagyását tartalmazza az országgyűlés elé ezennel terjesztett törvényjavaslat 1. §-a. Miután az emiitett szerződés felbontása és az >osztrák-magyar Lloyd«-nak jövőben osztrák vállalattá tervezett átalakítása esetében az emiitett vállalatnak, valamint a részére biztosított állami segélynek közössége megszűnik, a törvényjavaslat 2. §-a kimondja, hogy a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között kötött és az 1887. évi XXIV". t.-czikkel meghoszabbitott vám- és kereskedelmi szövetség VI. czikkének azon határozatai, melyek az »osztrák-magyar Lloyd« gőzhajózási vállalatnak, valamint a vállalat részére szerződésileg biztosított államsegélynek és a Lloyd által fizetett jövedelmi adónak közösségét állapítják meg, a szerződés felbontásának napjával hatályon kívül helyeztetnek. A törvényjavaslatnak 3. §-a a törvényhozás felhatalmazását tartalmazza arra nézve, hogy a Lloyd gőzhajózási vállalat hajóinak a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya által ezen vállalattal kötendő új szerződés tartamára a fentebb emiitett megállapodások szerint a consuli hajóilletékek fizetése alól való mentesség megadathassák, megjegyezvén, hogy a kikötött viszonosság alapján a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya saját törvényhozásától viszont az »Adria« magyar tengerhajózási részvénytársaság részére adandó hasonló mentességhez való hozzájárulására fogja a felhatalmazást kérni. Miután az előadottak szerint az »osztrák-magyar Lloyd«-dal fennálló közös hajózási és postaszerződés felbontásának kérdése Magyarországra nézve minden nagyobb hátrány nélkül megoldást nyert és a Lloyd közösségének felbontása által egyrészt fölszabadul azon évi járulék melylyel eddig a magyar korona országai a Lloyd közös segélyéhez hozzájárultak, másrészt pedig Magyarország azon helyzetbe jut, hogy az akként szabad rendelkezésére eső eszközökkel forgalmi érdekeinek közvetitésére hajózási viszonyait önállóan rendezze és fejleszsze, mire, valamint az eddig a Lloyd segélyezésére fordított magyar járuléknak felhasználására nézve az »Adria« magyar tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozó indokolásban van szerencsém előterjesztésemet megtenni, az ezennel beterjesztett törvényjavaslatnak elfogadását kérem. Budapesten, 1891. évi május hó 23-án, Baross Gábor s. L, kereskedelemügyi m. hir. minister. 47*
