Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.
Irományszámok - 1887-1078. Törvényjavaslat, az "osztrák-magyar Lloyd" gőzhajózási vállalattal fennálló és az 1888. évi XXI. t.-czikkel beiktatott hajózási és postaszerződés megszüntetéséről, ugyszintén az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghosszabbitott vám- és kereskedelmi szövetség VI-ik czikkének módositásáról
368 1078. szám. a szerződésnek még hátralevő tartamára fölbontassék és a monarchia mindkét állama hajózási viszonyainak rendezéséről ezentúl önállóan gondoskodjék. Mielőtt azonban a közös szerződés felbontásához végleg hozzájárultunk volna, kötelességünknek ismertük arról gondoskodni, hogy teljes biztosítékot szerezzünk arra nézve, miszerint forgalmunk és tengeri hajózásunk érdekei jövőben is minden irányban megóva legyenek és hogy kellő idő maradjon rendelkezésemre egyrészt a Lloyd magyar érdekben tett teljesítményei pótlására, másrészt azon intézkedések keresztülvitelére, melyek tengeri hajózásunk jövő viszonyainak rendezése czéljából szükségeseknek jelentkeztek. A cs. kir. kereskedelemügyi ministerrel e részben folytatott beható tárgyalások a köztem és a nevezett minister ur között 1891. évi február hó 13/21-én kötött és •/. alatt mellékelt egyezményre vezettek, melyben a közös Lloyd-szerződés megszűnése alkalmából felmerülő összes kérdések megoldást nyertek. Miután a rendezés kiindulási pontja az volt, ;hogy minden állam önállóan fogja fentartani és segélyezni saját hajózási vállalatát, és miután ágy a forgalmi viszonyok, mint a hajózási vállalatok eddigi működési köre arra utalt, hogy a magyar tengeri hajózási vállalat első sorban a nyugaton, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok által segélyezendő Lloyd-vállalat pedig a keleten teljesítsen szolgálatot, a forgalmi teriileteknek az adott viszonyokból előálló ezen elkülönítése az egyezményben is kifejezésre lett juttatva, oly alapon, hogy a két hajózási vállalat illető működési területében első sorban saját országa érdekeit szolgálván, egyúttal a másik állam forgalmi érdekeinek is bizonyos szolgálatokat tegyen, és hogy a két vállalat között a káros verseny kizáratván, azok működésükben egymást kiegészítsék. Ezen elv kivitelében az osztrák kereskedelemügyi ministerrel megállapodtam arra nézve, hogy az egyezmény tartamára vagyis az 1898. évi június hó 30-áig a Lloyd-vállalat — Magyarország bármily pénzbeli segélye vagy hozzájárulása nélkül — a magyar forgalom közvetítésére Fiume érintésével a következő járatokat tartsa fenn: 1. kéthetenkint egy járatot Triesztből — Fiúménak mindenkori érintése mellett — Corfun Patrason, Pirauson, Syrán és Salonikon át — Konstantinápolyba és vissza; 2. kéthetenkint egy járatot Triesztből — Fiume érintése mellett — Corfun és Candián át Smyrnába és vissza;3. négyhetenkint egy járatot Fiúméból Alexandriába és vissza, mely járat esetleg mint egy Trieszt és Syria közti vonalrész vonala fog berendeztetni; 4. kéthavonkint egy járatot Triesztből — Fiúménak érintése mellett — Bombayon, Golombon és Singaporen át Hongkongba és vissza, csatlakozással Kalkuttába és Kalkuttából. Ezen egyezmény szerint tehát az osztrák vállalattá alakítandó Lloyd Magyarország kereskedelmi forgalmát a keleten az 1898. évi június hó 30-ig továbbra is szolgálni és az általa Fiume érintésével eddig fentartott három keleti járatot a magyar forgalom közvetítésére ezentúl is teljesíteni fogja. E tekintetben a helyzet a mai viszonyokkal szemben csak annyiban módosul, hogy a fentebb 6. alatt emiitett smyrnai járaton Fiume — nem mint jelenleg hetenkint — hanem csak kéthetenkint fog érintetni, mi azonban Fiúménak ezen viszonylatban való csekély forgalmára való tekintettel, egyelőre elégségesnek mutatkozik. Ezenkívül Fiume KeletIndiával és Chinával eddig nem létezett összeköttetést kap, mely által megadatik a lehetőség arra, hogy iparczikkeink a távol kelet ezen piaczain tért hódítsanak és hogy gyáraink, igy különösen a fiumei rizsgyár és a budapesti jutagyár nyersanyagszükségletüket ezen hajózási összeköttetés felhasználása mellett a fiumei útirányon át szerezhessék be.
