Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.

Irományszámok - 1887-1078. Törvényjavaslat, az "osztrák-magyar Lloyd" gőzhajózási vállalattal fennálló és az 1888. évi XXI. t.-czikkel beiktatott hajózási és postaszerződés megszüntetéséről, ugyszintén az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghosszabbitott vám- és kereskedelmi szövetség VI-ik czikkének módositásáról

366 1078. szám. ban képviselt királyságok és országok érdekében teljesíteni tartozik. Az emiitett összegből a magyar korona országait a közös költségekhez való hozzájárulás arányában évi 408.200 frt terhelte. Az osztrák-magyar Lloyd azonban a jelentékeny állami segély daczára az utóbbi években odáig jutott, hogy bevételeinek folytonos csökkenése, ellenben kiadásainak és terheinek folytonos emelkedése mellett hajói értékének alapszabályszeruleg előirt leírását két éven át nem eszközölhette, sőt az üzleti kezelésében évenként felmerült hiány fedezésére, valamint a vállalat részvényeinek némi osztalékban való részesithetése czéljából tartalékalapját is kénytelen volt igénybe venni és azt az 1889. évben teljesen kimerítvén, ezen év végével 441.868 frt fedezetlen hiányt vezetett át új számlára, az 1890. évi kezelése pedig 600.684 frt fedezetlen hiány nyal zárulván, a múlt év végével a vállalat összes hiánya már 1,042.552 frtra emelkedett. Az ügynek mai állásában mellőzhetőnek vélem azt, hogy részletesen fejtegessem azon okokat és körülményeket, melyek a Lloyd-vállalat pénzügyi helyzetének rosszabbulását előidézték. Eme pénzügyi helyzeteknek megjavítására az »osztrák-magyar Lloyd« az eszközt állami segélyének felemelésében keresvén, ismételve folyamodott az iránt, hogy zilált anyagi viszonyainak rendezhetése végett állami segélye jelentékenyen emeltessék. Habár a magyar kormány nem zárkózhatott el az elől, hogy ezen vállalat fennállása a monarchia több közös érdeke, különösen pedig a hadászat érdekei szempontjából jelentőséggel bir, mindazonáltal felelősségének tudatában az »osztrák-magyar Lloyd« állami segélyének felemeléséhez nem járulhatott, mert a magyar korona országait terhelő 408.200 forintnyi összeggel sem álltak arányban azon szolgáltatások, melyeket a vállalat Magyarországnak teljesített, ugy, hogy a segélynek ezen mérvét is már csak a monarchia közös érdekét képező hadászati szempontok indokolták. Az > osztrák-magyar Lloyd« által fentartott szerződésszerű járatok túlnyomó része ugyanis Magyarország forgalmi és kereskedelmi érdekeinek alig felelt meg, minek következtében az ország kénytelen volt már korábban is arról gondoskodni, hogy a nyugot felé irányuló kiviteli és forgalmi érdekeinek kiszolgálását más tengeri hajózási vállalat utján is biztosítsa. Az ^osztrák magyar Lloyd«-dal fennálló szerződés (1888: XXI. t. ez.) mellékletét képező kimutatásban felsorolt 17 járat közül a magyar korona országainak e czímen való megterheltetésével szemben csakis azon hat járat vehető számba, mely járatok Fiúméból kiindulva vagy ezen magyar kikötőt érintve, a magyar forgalom érdekeit közvetlenül szolgálták. Ezen járatok a következők: a) a belföldi forgalomban: 1. Fiúméból Cattaróba és vissza (óránként 10 tengeri mértföld sebességgel) évenként 52 járat; 2. Fiúméból Triesztbe és vissza (óránként 8 tengeri mértföld sebességgel) évenként 52 járat; 3. Fiúméból Cattaróba és vissza (óránként 8 tengeri mértföld sebességgel) évenként 52 járat; b) a külöldi forgalomban: 4. Fiúméból Alexandriába és vissza (óránként 10 tengeri mértföld sebességgel) évenként 12 járat; megjegyezvén, hogy a vállalat menetrendéinek megállapítása alkalmával ezen járat indítása 4 heti időközökben köttetvén ki, a Lloyd ezen vonalon az utóbbi években tényleg 13 járatot teljesített; 5. Triesztből Fiume érintésével Corfun, Patrason, Piraeuson, Syrán és Salonichon át Konstantinápolyba és vissza (óránként 8 tengeri mértföld sebességgel) évenként 26 járat;