Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.
Irományszámok - 1887-1064. A horvát-szlavon földtehermenesitési pótlék ügyének végleges szabályozására kiküldött magyar országos bizottság jelentése
1064 szám. 283 vájjon teljesithető-e ezen kívánat a nélkül, hogy csorbát szenvedne azon általa nagyfontosságúnak tartott elv, mely a kiegyezési törvény fentemiitett 8. és 28. §-aiban kifejezését találja és mely szerint a végrehajtó hatalom és így a törvény alkalmazása is a közösöknek elismert ügyekre nézve csakis a központi kormányt illeti. Ragaszkodott tehát a magyar országos bizottság azon állásponthoz, hogy a múltban felhalmozódott feleslegek körüli eljárás a közös magyar pénzügyminister hatáskörébe és a közös magyar országgyűlés elé tartozik és hogy ennélfogva a múltból eredő földtehermentesitési feleslegek körül követendő elv a regnikoláris deputatiók által mindkét törvényhozótestület elé terjesztendő javaslatban megemlíthető ugyau, de csak úgy, hogy ezen elv alkalmazásáról a közös magyar pénzügyminister által a közös magyar országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat fog intézkedni, a mi hosszabb vita után a horvát-szlavón országos bizottság részéről is elfogadtatott. így az elvi kérdésekre nézve meglévén az egyezkedés, az 1884. óta felhalmozódott feleslegek összegének meghatározása került szóba. A kérdés ezen részének megoldása rendkívüli nehézségekkel járt, mert a számitásnak a horvát-szlavón földtehermentesitési alap keletkezésének idejéig, tehát majdnem 40 évre vissza kellett nyúlni. Azonkívül az alkotmány helyreállítását megelőző években a horvát-szlavón földtehermentesitési alap ügyében történt intézkedések a kellő szabatosság hiányában szenvednek, főleg a mi azon kérdést illeti, vájjon az amaz években az állampénztárból a horvátszlavón földtehermentesitési alapnak adott előlegeknek milyen része volt kamatozó és milyen kamat nélküli. Innen van az, hogy ugy a horvát-szlavón országos bizottság válaszához mellékelt számítás, mind pedig az, mely a ni. kir. pénzügyministerium részéről készült (lásd a mellékleteket) teljesen megegyező abban, hogy 1866. elején a horvát-szlavón földtehermentesitési alap az államnak 3,120.683 írttal tartozott. Végeredményében pedig, azaz a feleslegnek 1889. végével mutatkozó összegére nézve a két számítás majdnem fél millióval tér el egymástól. A horvátszlavón országos bizottság ugyanis ezen 3,120.683 frtot a maga egészében kamat nélküli előlegként állítja be, míg a magyar kir. pénzügyministerium ezen összeget három részre osztja, t. i. 1,622.355 frt 50 kr. feltétlenül kamatmentes, 1,006.075 frt 62 kr. feltételesen kamatmentes és 492.252 frt kamatozó előlegnek vétetvén. De nemcsak azon passiv kamatok megállapítása, melyekkel a horvát-szlavón földtehermentesitési alap az államtól nyert előlegekért megterhelendő, nehezítette a számítást, hanem hozzájárult azon körülmény is, hogy a horvát-szlavón országos bizottság azon nézetből indult ki, hogy ha a horvát-szlavón földtehermentesitési alap ;izon években, midőn hiány volt, melyet államelőlegekkel pótolni kellett, ama passiv kamatokkal megterheltetik, akkor a méltányosság megkívánja, hogy azon években, midőn felesleg volt, ennek az állampénztárba folyt aktiv kamatjai Horvát-Szlavonországok javára írassanak. A magyar királyi pénzügyministerium számítása szerint még azon esetre is, ha a horvát-szlavón bizottság részéről megkövetelt aktiv kamat a horvát-szlavón földtehermentesitési alap javára iratik, 1889 végével ezen alapnak feleslege 2,494.559 frt, vagy kerek összegben 27» millió frtot, az évi fokozatban számitott kamat pedig 270.986 frtot és igy az alapnak összes feleslege 1889 végével 2,765.546 frtot tenne, holott a horvát-szlavón országos bizottság aktiv kamatok nélkül is 3,234.164 frtot számitott fel. Ez utóbbi nyilván túlcsigázott összeg a magyar országos bizottság részéről olyannak nyilváníttatott, mely tárgyalás alapját nem is képezheti. Hanem ennek ellenében a magyar országos bizottság részéről a következő javaslat tétetett: Fogadtassák el a horvát-szlavón földtehermentesitési alapnak 1889 végével fennálló feleslege a magyar kir. pénzügyministerium által kiszámított összegben, t. i. kereken 2,500.000 írtban; a mi pedig az aktiv kamatokat illeti, melyek a ministeri számítás szerint 5 százalékos kamatláb mellett kerek összegben 271.000 frtot tennének (miután ki nem mutatható, hogy a 36*
