Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.

Irományszámok - 1887-1063. Törvényjavaslat, a kézi lőfegyvereknek köelező megvizsgálásáról

278 1063. szám. Elvben ugyanaz rendeltetik ugyan a külföldről behozott kézi lőfegyverekre nézve is; a viszonosság feltétele mellett azonban külföldi megbízhatóknak bizonyult állami vagy más elismert próbaállomások bélyegei a magyar korona országaiban is érvényeseknek elismerhetők lennének és ehhez képest az itteni ujabbi vizsgálás elengedhető lesz. Hogy mely külföldi próbaállomások próbajelzései ismertessenek el nálunk is, az a külöldi államokban már fennálló vagy esetleg még keletkezhető ily állomásokra való tekintettel és mindig a viszonosság szem előtt tartásával rendeleti utón fogna meghatároztatni (1. §.). Hasonlóképen, mint az új lőfegyverek, azon régi már egyszer vizsgált fegyverek is újabbi vizsgálat alá veendők, melyek kaliberje későbben meg lett változtatva, mert ily változtatás által az ellentállási képesség befolyásoltathatik és az előbb teljesített megvizsgálás és az erre vonatkozó jelzés hatályát veszíti (2. §.). A hivatalos próbaállomások felállítása, az ott követendő eljárás, a próbajelzés alkalmazásának módja, a költségek fedezésére megállapítandó díjak mind oly részletek, melyek csak szakértők meghallgatása után rendeleti utón állapithatók meg (3. §.). Az ily módon megállapított próbabélyegző lenyomatai pedig a kereskedelmi és iparkamaráknál a végett fognak letéteményeztetni, hogy a puskakészitő iparos ép ugy mint a kereskedő a kezébe kerülő fegyvernek helyes próbajelzéséről szerezhessen meggyőződést (4. §.). A mi a törvény intézkedései ellen elkövethető kihágásokat illeti, tisztelettel megjegyzem, hogy megtorló intézkedések csak az ellen válnak szükségessé, a ki ily, kellőleg meg nem vizsgált fegyvereket forgalomba hoz, illetve elad, mert a magános, a ki sem a fegyvert nem készítette, sem azt forgalomba nem hozta, nem is juthat azon helyzetbe, hogy a törvény intézkedéseivel szemben mulasztást követhessen el. Minthogy a jelen törvény, mint első vonalban ipari és kereskedelmi forgalmat szabályozó a magyar korona összes területére ki fog terjedni'; Horvát-Szlavonországokban pedig az 1879: XL. t.-cz. 35. §-ának megfelelő törvényes rendelkezés ez idő szerint nem létezik, ennélfogva az ez irányban netalán felmerülő kihágásokat természetüknél fogva mint ipari kihágásokat az iparhatóságok illetékességéhez kellett utalni. Ehhez képest az ilynemű kihágások az ipartörvényben meghatározott eljárás szerint az iparhatóságok által 10—300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel fognak megtoroltatni, a fegyverek pedig, a mennyiben a használatra kielégítőknek nem talál- • tatnának, elkobzandók (5. §.). Ezzel kapcsolatban ki kellett mondani azt is, hogy az 1879 : XL. t.-cz. 35. §-ának azon határozraánya, mely szerint háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő azon iparos vagy kereskedő, a ki a fegyverek vagy lőszerek készítésére, eladására, forgalomba hozására vagy elszállítására vonatkozó rendeleteket megszegi, a jelen törvény 5. §-ában körülirt kihágásokra nem alkalmazható; nehogy ugyanazon egy kihágás kétszer és két külön eljárás szerint toroltassék meg (6. §.). A bel- és külföldi haderőnek szánt lőfegyverek vizsgálása rendszerint külön katonai szakbizottságok által eszközöltetvén, miután e szakbizottságok feladatukat szigorúan és pontosan szokták teljesíteni, az ily módon megvizsgált fegyvereknek e törvény szerinti ujabb vizsgálása elejthető volt (7. §.). A törvény életbeléptetése idejében már használatban lévő kézi lőfegyverekre a törvény csak annyiban fog kiterjedni, a mennyiben azokon a kaliber tekintetében változás eszközöltetik; kereskedőknél vagy fegyverkészitőknél készletben levő fegyverek még egy éven belül eladhatók vagy ezen éven belül, a mennyiben elismert külföldi próbajelzéssel nem birnak, vizsgálás és bélyegzés végett bemutatandók lesznek. Hy fegyverekre nézve a törvényjavaslat azon könnyítést tartalmazza, hogy a vizsgálat