Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.
Irományszámok - 1887-1062. Törvényjavaslat, a budapesti Duna-jobbparti gőzmozdonyú körvasutról
266 1062. szám. esetleg az előzetes tervezésnél még elö're nem látott egyéb kiegészítési munkálatok is foganatositandók lesznek. A felsorolt indokok alapján s tekintettel különösen a Duna-balparti és jobbparti körvasutaknak szükséges összekötésére, — a körvasút és az azzal kapcsolatban létesítendő esetleges kiegészítési munkálatok költségeit, minden eshetőséget figyelembe véve, 2,500.000 frt maximalis összegben állapítottam meg. Ezen költségösszeg beszerzése tekintetében azon czél lebegett előttem, hogy oly pénzbeszerzési módozatot biztosithassak, mely által az állam közvetlenül megterheltetni, illetve az állami hitel igénybe vétetni nem fog. A körvasút előmunkálati engedélyeseivel folyó évi márczius hó 2-án e részben megtartott tárgynlAsok •— a tisztelt képviselőháznak tudoraásvétol, illetve jóváhagyás végett tisztelettel bemutatott kétrendbeli jegyzőkönyv tanúsága szerint. — a kitűzött czélt teljes mérvben biztosították, — a mennyiben a jegyzőkönyvekben megnevezett vállalatok és czégek a mellett, hogy a körvasút építési költségeihez a megnyitást követő január hó 1-től kezdve 10 egymásután következő éven át minden év január hó 1-én fizetendő 4.400 forintos egyenlő részletekben összesen 44.000 forinttal, a fonds perdu hozzájárulnak — a megépítéshez szükségelt költséget olyképen bocsátják előlegképen az állam rendelkezésére, hogy az igénybe veendő előleg 5 %-os, már a törlesztést is magában foglaló évjáradékok utján 70 év alatt, félévenként minden év január hó 1-én és július hó 1-én előleges részletekben leend a m. kir. államvasutak igazgatósága által az előleget nyújtó vállalatok és czégeknek, vagy jogutódaiknak, az általuk kijelölendő budapesti fizető helyen visszafizetendő. Ezen jegyzőkönyvi megállapodások^ugy az érdekelt vállalatok és czégek, mint az állam szempontjából előnyöseknek jelezhetők, amennyiben a körvasúinak állami vasutként való megépítése megnyugtatást nyújt az érdekelt vállalatok és czégeknek az iránt, hogy a díjszabási jog tisztán a közgazdasági érdekekre való tekintettel fog gyakoroltatni, — az állam pedig az államvasuti hálózatnak e minden tekintetben oly fontos kiegészítő részét megépítheti minden pénzügyi megterheltetés nélkül, miután az építési költségösszeg fejében fizetendő évjáradékok a körvasút szállítási bevételeiben s a m. kir. államvasutak forgalmának ezen körvasút segélyével is fokozható emelkedésében előreláthatólag bő fedezetüket fogják találni. A törvényjavaslat ezen §-ában továbbá felhatalmazást kérek arra is, hogy a 2,500.000 forintnyi maximalis összköltségből megtakarítható összeget az engedélyezési előtárgyalások folyamán elejtett Margit-hidi szárnyvonal helyett a Budapest Duna jobb- és balparti körvasutak közötti összeköttetés létesítésére, illetve biztosithatására fordíthassam. A két körvasutnak s ennek segélyével a fővárosban összpontosuló vasúti hálózatnak a főváros fölött való összekötése okvetlenül szükséges s ez csakis egy állandó Duna-hid utján létesíthető, mely legalkalmasabb s a közérdeknek is leginkább megfelelő megoldási módozata lenne a budapest-esztergomi, régen vajúdó vasúti összeköttetésnek is. Ezekben a tisztelettel mellékelt törvényjavaslat egyes határozmányait indokolván, a megépitendő körvasút közgazdasági és forgalmi jelentőségére vonatkozólag fennebb általánosságban előadottak kiegészitéseképen, még a következőket van szerencsém felemlíteni: A m. kir. államvasutakra nézve jelentékeny előnynyel fog járni a pálya megépítése, mert általa a budai ipari és gyári vállalatoknak eddigelé közúti jármüveken s vizi utón továbbított szállitmányait lehetséges lesz a vasúti szállításnak megnyerni, — mi mellett a gyári és ipari vállalatok is a terhes közúti fuvarköltségek meggazdálkodása következtében képesek lesznek telepeiket megnagyobbítani s a termelést fokozni. A Duna-jobbparti körvasút megépítése által el lesz érve továbbá azon közgazdasági szempontból kiváló fontosságú eredmény is, hogy a m. kir. államvasutak forgalom befolyása a főváros összes területén levő gyári és ipartelepekre kiterjeszthető leend.
