Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.
Irományszámok - 1887-1040. 1891. évi XIII. törévnyczikk, az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről
6 1040. SEám. 1040. szám. 1891. EVI XIII. T0RVÉNYCZ1KK, az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről. (Szentesítés nyert 1891. évi április hó 9-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytárában 1891. évi április hó 14-én.) Mi JElsö Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §• • Vasárnapokon, valamint szent István király napján, mint nemzeti ünnepen, a magyar szent korona országainak területén az ipari munkának szünetelnie kell. Kivételt képez az üzleti helyiségek és berendezések tisztántartásához és helyreállításához szükséges munka. 2. §. Az ipari munkának szünetelése legkésőbb vasárnap reggeli 6 órakor kezdődik és megkezdésétől számítandó 24 óráig, de legalább is a szüneti napot követő reggeli 6 óráig tart. : 3. §. A kereskedelmi minister felhatalmaztatik, hogy saját hatáskörében rendeleti utón határozza meg: a) azon iparnemeket, melyeknél azért, mert az üzem félbeszakitása lehetetlen, vagy a folytonos üzemben tartást a fogyasztó közönség vagy a közforgalom igényei vagy valamely hadászati vagy egyéb közérdek, jelesen ipari indokok feltétlenül megkövetelik, az ipari munka az első szakaszban megjelölt szünnapokon is végezhető lesz; b) azon módozatokat, melyek mellett azok a kisiparosok, kik maguk, segédek és tanonezok igénybevétele nélkül, lakásukon dolgoznak, a munkaszünet alól felmenthetők. E rendeletek megállapításánál a kereskedelemügyi minister a belügyi és földmivelésügyi ministerrel, Horvát-Szlavonországokra nézve, a horvát-szlavon-dalrnátországi bánnal egyetértőleg jár el. A kereskedelemügyi minister ezen rendeleteket, valamint az ezeken később eszközölt módosításokat utólagosan az országgyűlésnek bemutatni köteles.