Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.

Irományszámok - 1887-1052. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról

94 1052. szám. 59. §. Az 1871. évi XXXI. t.-cz. 8. §-ának az a rendelkezése, mely szerint bányaügyekben birói hatósággal felruházott törvényszékekhez oly itélőbirák is nevezendők, kik egyszersmind bánya-szakértők, — hatályon kivül helyeztetik. 60. §. Az 1871: VIII. t.-cz. 28. és 29. §-ainak rendelkezései a következően módosittatnak, illetőleg egészittetnek ki: Csekélyebb rendetlenségek esetében a megintés jogát gyakorolják: 1. a kir. törvényszék elnöke ugy a vezetése, mint a felügyelete alatt álló bíróságok összes alkalmazottjai ellen; 2. a kir. tábla elnöke és a kir. főügyész mindazok ellen, a kik a jelen törvény 2-ik §-ának 1. és 3. pontjai értelmében felügyeletük alatt állanak; 3. mindenik bíróság és ügyészség vezetője a vezetése alatt álló bíróság vagy ügyészségnél alkalmazott segéd- és kezelő személyzet tagjai ellen. A kezelő személyzet tagjai ellen előleges Írásbeli megintés eredménytelensége esetében 1 írttól 20 frtig terjedő rendbírság is szabható ki. A megintést és a rendbírság kiszabását tartalmazó határozat ellen, egyfokú felfolyamodásnak vau helye a közvetlen felsőbb felügyeleti hatósághoz. A felfolyamodás beadásának idejére és helyére, a rendbírság behajtására és a határozat közlésére a 15. §. rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 61. §. Az 1871. évi VIII. t.-cz. 39. és 43. §-ainak rendelkezései akként módosittatnak, hogy az azon szakaszokban emiitett határozatok ellen a felebbvitel nyolcz nap alatt adható be. 62. §. Az 1871. évi XXXIII. t.-cz. 26. §-ának és 27. §-a c) pontjának rendelkezése azzal egészittetik ki, hogy a kir. főügyész ügyészi teendők végzésére bármely bírósághoz maga helyett akár helyettesét, akár az alája rendelt ügyészek egyikét kiküldheti. 63. §. A joggyakornokok, aljegyzők és jegyzők szolgálati viszonyait és gyakorlati kiképzését, valamint a törvény korlátai között azoknak működési körét, az igazságügyminister szabja meg. , . 64- §• A jelen törvény értelmében az általánosságban használt »itélőbiró« elnevezés alatt a kir. curiánál, kir. Ítélőtáblánál, kir. törvényszéknél és kir. járásbíróságnál alkalmazott elnök, másodelnök, alelnök, tanácselnök, biró és albiró; — »ügyészek« vagy »ügyészség« elnevezés alatt a koronaügyész, kir. főügyész és ezek helyettese, a kir. ügyész és alügyész; — »birósági hivatalnokok« alatt pedig a kir. bíróságoknál és ügyészségeknél alkalmazott többi államhivatalnokok értetnek. 65. §. A vidéki kir. törvényszéki elnökök fizetése a pótlék érintetlenül hagyása mellett (1871: XXXI. t.-cz. 11. §.) ugyanaz, mint a vidéki kir. ítélőtáblai II. osztályú biráké.