Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-998. Törvényjavaslat, az1886. évi XXIX. és 1889. évi XXXVIII. törvényczikkek módositásáról és pótlásáról

998. szám. 71 17. §. Az 1886 : XXIX. t.-cz. 47. §-a szerint a bizottság által a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése, valamint a megszűnt terhek törlése tárgyában felvett jegyzökönyvek a a telekkönyvi hatóságnak beiktatás végett megküldetnek, illetve a helyszíni eljárás befejezte után átadatnak. Történik ez oly czélból, hogy az előterjesztett kérelmek a beiktatás időpontjától kezdődő rangsorozatot nyerjenek (telekkönyvi rendtartás 61. §.). Minthogy azonban a telekkönyvi hatóságnál beiktatott ügydarabok a telekkönyvi rendtartás 161. §a értelmében az illető telekjegyzökönyvekben széljegyeztetnek; minthogy az ugyanazon telekjegyzökönyvre vonatkozó beadványokat a széljegyzetből kitűnő beiktatás sorrendjében kell elintézni, és minthogy a tényleges birtokos bejegyzése s a terhek törlése tárgyában felvett jegyzökönyveket az 1886 : XXIX. törvényczikk 51. s következő §-ai értelmében a bizottság, és csak a betétek tényleges szerkesztése alkalmával intézi el: az emiitett jegyzőkönyvek beiktatásának és széljegyzésének az a következménye áll be, hogy azoknak az ingatlanoknak, melyek ekként széljegyzett telekjegyzökönyvbe vannak bevezetve, jogi forgalma és jelzálogi hitelképessége a betétek elkészültéig korlátozva van, még pedig abban az esetben is, a mikor a tényleges birtokos által előterjesztett kérelem a telekjegyzökönyvben előforduló ingatlanok bármi csekély részére vonatkozik. Ezen joghátrány elhárítására módot nyújt a telekjegyzőkönyvi tulajdonosnak a törvényjavasl at 17. §-a az által, hogy a tulajdonos kérheti az általa is átruházottnak beismert ingatlan más telekjegyzökönyvbe való átvitelét, a zálogjog törlése iránt felvett jegyzőkönyvnek a telekkönyvi hatóság által leendő elintézését, a mennyiben pedig a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet alaptalannak tartja, azt, hogy a bizottság az illető jegyzökönyvet soron kivül vegye vizsgálat alá. Az ily kérelmet tárgyazó beadványok nem tartoznak a szorosan vett betétszerkesztési eljárás keretébe, és ezért azokra az 1886: XXIX. t.-cz. 71. §-ában biztosított bélyegmentesség ki nem terjesztetik. 18-21. §§. Az 1886: XXIX. és az 1889: XXXVIII. t.-cz. oly czélból, hogy a telekkönyvi betétek a tényleges birtokviszonyokat híven feltüntessék, sok irányú intézkedéseket tartalmaznak oly esetekre, a mikor a tényleges birtokos tulajdonjoga telekjegyzökönyvileg egyáltalában nincs feltüntetve ; de hiányzik ama törvényekben az intézkedés oly esetekre, minők a gyakorlatban sokszor fordulnak elő, a mikor tudniillik valakinek nevére a helyszínelés, a telekkönyvi átalakítás, a szerződés megkötése vagy a bejegyzést rendelő végzés hozatala alkalmával közbejött tévedésnél fogva más ingatlan van felvéve, mint a mely öt megilleti s a melyet birtokában tart; továbbá a mikor a telekjegyzökönyvben valamely ingatlan több személy közös tulajdonaként van felvéve, holott azok osztály folytán egyenkint az ingatlannak elkülönített részeit birtokolják ; a mikor a tényleg gyakorolt és az uralgó telek használatához gyakran elkerülhetlenül szükséges telki szolgalom (például belsőségeknél az átjárás) telekkönyvileg nincs feltüntetve (18. §.), végre a mikor valamely ingatlannak határai a kataszteri munkálatokban és térképen a tényleges állapottól eltéröleg vannak felvéve, avagy a kataszteri munkálat és térkép a belsőségeknek közigazgatási utón történt szabályozásától vagy m ígváltoztatásától eltér (20. §.). Mindezek az esetek a telekkönyvi betétek helyességének és tökéletességének érdekében szintén szabályozást igényelnek oly irányban, hogy a betétszerkesztö bizottság köteles az érdekelteket meghallgatni, közöttök megállapodás létesítését megkisérleni a végett, hogy a betét a tényleges birtokállapotnak megfelelően legyen szerkeszthető és hogy köteles a netalán létrejött