Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-998. Törvényjavaslat, az1886. évi XXIX. és 1889. évi XXXVIII. törvényczikkek módositásáról és pótlásáról

998. szám. 67 gálni még az esetben is, ha időközi bejegyzés nem történt és e szerint a betéttervek helyesbítésének szüksége fenn sem forog. E helyett a törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a telekkönyvi hatóság a betétszerkesztési eljárás kezdetétől fogva figyelembevétel végett kézbesiti a telekkönyvvezetőnek és a bizottságnak mindazokat a végzéseket, a melyek által elrendelt bejegyzések folytán a telekkönyvi állapot megváltozott. És ez az eljárás teljes megnyugtatást nyújt arra nézve, hogy az időközben történt változások a szerkesztendő betétekben is érvényesülni fognak és pedig annál inkább, mert maguk a betétek az 1886: XXIX. t.-cz. 51. §-a értelmében mindig a telekjegyzökönyvek alapján készíttetnek; a minél fogva, ha egyes végzések közlésénél a telekkönyvi hatóság mulasztást követne is el, ebből zavar nem támadhat és joghátrány senkire sem háramolhat. Az ekként tervezett módosítások azért fognák az eljárást rövidíteni s egyszerűsíteni: mert azok folytán a telekkönyvvezetönek és a bizottságnak eddig ketté osztott helyszíni eljárása egyesül és szerves kapcsolatba jön; mert az összes betéttervek és telekjegyzökönyvek összehasonlításának és amazok helyesbítésének szüksége elesik ; mert a telekkönywezeto előzetes teendőjeként csak az azonosítás, mint sajátlag telekkönyvvezetöi működés marad fenn; mert különösen kimarad a telekkönyvvezetönek teendői közül az 1886: XXIX. t.-cz. 34. §-ában követelt, a tényleges birtoklásra alapítandó tulajdonjogi bejegyzések előkészítését tárgyazó eljárás, mely a mellett, hogy fölötte sok időt vesz igénybe, a tapasztalat szerint nemcsak czéltalan, hanem az arra vonatkozó telekkönyvvezetöi feljegyzések által csak nehezíti s bonyolítja a bizottsági eljárást és azt vonja maga után, hogy a telekkönywezeto előtt egy izben már megjelent felek abban a feltevésben, hogy ügyöket már eligazították, a bizottság előtt ujabban meg nem jelennek és ekként tulajdonjoguk bejegyzésének előfeltételeit teljesíteni elmulasztják; végre mert nem szükséges, hogy a bizottság a telekkönywezeto által teljesített azonosítást teljesen és külön felülvizsgálja, hanem elég az eljárása közben netalán észlelt vagy panaszolt hibák kiigazítására szorítkozni. A mondottakon felül a törvényjavaslat 4., 8., 10., 12.. 13. §-ai az eljárásra vonatkozólag még oly mellékes módosításokat tartalmaznak, melyek az idézett szakaszok helyein fognak indokoltatni. Ezen általános indokolás után az egyes szakaszokra s az ezekben foglalt rendelkezésekre nézve a következőket találom kiemelendöknek: Lés 2. §§. A\ 1. §-ban idézett törvényszakaszokban foglalt valamennyi rendelkezés hatályon kívül nem helyeztetik ugyan; mindamellett a törvényszerkesztés technikájának szempontjából czélszerűnek mutatkozott azokat a szakaszokat is, a melyek csak részben vesztik hatályukat, egészben hatályon kivül helyezni és a fentartott rendelkezéseket a módosításokkal kapcsolatosan a javaslat uj szakaszaiba felvenni. A 2-ik §. az 1886 : XXIX. t.-cz. 5. §-ától annyiban különbözik, hogy ennek értelmében egy községbeli több telekjegyzökönyvben bevezetett több jószágtestet egy telekkönyvi betétbe különálló jószágtestekként csak a jogosultak határozott kívánságára lehet, de ennek feltétele alatt kell is felvenni; mig a javaslat szerint azt a kérdést, vájjon ily ingatlanok külön jószágtestekként több vagy csak egy betétbe vétessenek-e fel, a felek akaratkijelentése épen nem, hanem az a körülmény dönti el, hogy az egyes jószágtesteket netalán terhelő különböző zálogjogoknál fogva a több jószágtestet tartalmazó betét teherlapja nehezen áttekinthetővé válnék-e vagy sem. 9*