Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-998. Törvényjavaslat, az1886. évi XXIX. és 1889. évi XXXVIII. törvényczikkek módositásáról és pótlásáról

60 998. szám. birtokrészleteknek helyrajzi számait, ezen felül az első esetben az örökhagyó nevét és elhalálozásának idejét, továbbá a valószínű örökösök neveit és esetleg azt a hatóságot, a mely előtt az örökösödési ügy folyamatban van; a második esetben pedig a telekkönyvi tulajdonosnak és az árverési vevőnek neveit és lehetőleg az árverés napját is. Ha megtudható az az ok, a mely a vevő tulajdonjogának bekeblezését akadályozza: a jegyzékbe ez is bevezetendő. A két jegyzéket a bizottság a helyszini eljárás befejezése után a telekkönyvi hatóságnak mutatja be, mely a jegyzékekben feltüntetett ügyeket soron kivül elintézi, esetleg pedig az ingatlanok telekkönyvi átírását gátló ügyek soron kivüli elintézése végett az illető hatóságot megkeresi. Ha a bizottság eljárása közben az 5. §-ban elrendelt jelentéstétel elmulasztásának esete derül ki: a jelentést a telekkönyvi hatósághoz a kiküldött biró utasítása folytán a bizottságba kirendelt telekkönyvvezető (segéd-telekkönyvvezető, irnok, díjnok) tartozik megtenni. 15. §. Az 1886. évi XXIX. törvényczikk 15—18. és 42-45., valamint az 1889. évi XXXVIII. törvényczikk 5—9, 11 — 13. §-ainak a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó rendelkezései a következőkkel egészíttetnek ki: a) Az 1889 : XXXVIII. törvényczikk 6. §-ának rendelkezései akkor is alkalmazandók, ha a törvényes örökösödésre hivatott leszármazók vagy ezek egy része kiskorú vagy gondnokság alatt áll. Az örökösök tényleges birtokában levő ingatlan az idézett 6. §. eseteiben az örökösödési hányadokban az örökösök osztatlan tulajdonául jegyzendő be, kivéve, ha az összes önjogú örökösök hozzájárulásával tényleges osztály jött létre vagy a mennyiben kiskorú vagy gondnokság alatt álló egyén is van az örökösök között, oly osztályos egyezség muíattatik be, mely az illetékes gyámhatóság jóváhagyásával van ellátva. Az örökhagyó özvegye az 1889 : XXXVIII. törvényczikk 6. §-ának eseteiben követelheti, hogy az örökösök tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az őt özvegyi jogon megillető haszonélvezeti jog is bejegyeztessék. b) Az 1889: XXXVIII. t.-czikk 7. §-a alapján az ott megállapított törvényes feltételek fenforgása esetében a tényleges birtokos tulajdonjoga kiigazítás czímén bejegyzendő'akkor is, ha valamely ingatlan a telekjegyzőkönyvbeli tulajdonosnak vagy jogelődének nevére hibásan a telekkönyvi átalakítás alkalmával jegyeztetett be. c) Az 1886: XXIX. t.-ezikk 15., 17. és 18. §-ainak, továbbá az 1889: XXXVIII. törvényczikk 6. és 7. §-ainak, valamint a fentebbi b) pontnak eseteiben a házastársak közölt történt átruházás, vagy az ily átruházásnak avagy annak elismerése, hogy az ingatlan a helyszíneléskor vagy a telekkönyvi átalakítás alkalmával a másik házastárs nevére lett volna felveendő, csak akkor jöhet figyelembe, ha az átruházási jogügylet vagy az elismerés közjegyzői okiratba foglaltatott. Az 1886: XXIX. t.-czikk 16. §-a alapján az egyik házastárs tulajdonául bejegyzett ingatlan a másik házastársnak, mint tényleges birtokosnak tulajdonául egyáltalában nem jegyezhető be. d) A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését kérhetik: maga a tényleges birtokos, ennek távollétében vagy akadályoztatása esetén házastársa avagy felmenő vagy lemenő ágbeli nagykorú rokona és a telekkönyvi tulajdonos, de ez utóbbi csak a mennyiben a tényleges birtokos a bizottság előtt az ingatlannak-.nevére leendő bejegyzését nem ellenzi. e) Az 1886: XXIX. törvényczikk 16. §-a alapján a. tényleges birtokos tulajdonjoga csak akkor jegyezhető be, ha a telekkönyvi tulajdonosnak ugyanazon törvény 44. §-ában meghatározott módon az idéző végzés a jelen törvény hatályának területén kézbesittetett.