Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról
40 995. szám. egyes birói functióra, másképen viszonyaink közt elérni nem lehet: ennélfogva nem haboztam javaslatba hozni azt, hogy a törvényszékhez kinevezett albirónak végleges székhelye csak a járásbírósághoz kirendelés alkalmával állapittassék meg. A javaslat egyébiránt e részben azt a korlátozó intézkedést tartalmazza, hogy az albiró valamely törvényszékhez kineveztetvén, más törvényszékhez vagy más járásbírósághoz, mint a mely járásbíróság a törvényszék területén van, akarata ellenére át nem helyezhető, illetve ki nem rendelhető. Ha pedig az albiró a járásbírósághoz kirendeltetett, ugy e székhelye végleges. A javaslat biztosítékot állit fel arra nézve is, hogy albirói állások rendszeresítése csak kellő arányban történhessen. Ezért kimondja a javaslat, hogy a törvényszéknél rendszeresített itélőbirák számának negyedrészét az albirák száma meg nem haladhatja. Kivéve azon eseteket, a melyekben a törvény kivételt állapit meg, ilyenek például, hogy telekkönyvi egyes biró, vagy kinevezett vizsgáló biró csak törvényszéki biró lehet, hamis bukás miatt vizsgálatot csak törvényszéki biró teljesíthet stb., a törvényszékhez kinevezett albiró birói teendői tekintetében a törvényszéki bíróval rendszerint egyenlőnek tekintetik. Oly rendelkezés, mely indokolásra nem szorul. Gondoskodik a javaslat arról is, hogy albirák a törvényszéki tanácsokban többségben ne lehessenek és ezért semmiség terhe mellett tiltja, hogy egynél több részt vehessen a törvényszék mint e. f. bíróság tanácsában. A fegyelmi és a felebbezési tanácsokból pedig, tekintettel arra, hogy e tanácsokban a dolog természeténél fogva lehetőleg a törvényszék legtapasztaltabb bíráinak kell helyet foglalniok — az albiró mint a birói pálya íVjoncza — egyenesen ki van zárva. Azt, hogy egyes tanácsokban az albiró elnöki minőségben ne vehessen részt, azért kellett kimondani, mert az albirót — ki épen a birói gyakorlat megszerzésének czéljából működik a törvényszéknél — az elnöki döntő szavazattal felruházni nem szabad. Hogy a törvényszéknél^] kalmazott albiró telekkönyvi egyes bíróul ki nem rendelhető; ez logikai következménye annak a rendszernek, hogy az albiró épen azért kezdi meg a törvényszéknél működését, hogy a tanácsokban kellő gyakorlatot szerezve, egyes birói teendőire kellő előkészítést nyerjen. 38. §. A budapesti kir. ügyészség ügyforgalma oly nagy, a vezetés annyi tapasztalatot, jártasságot igényel, hogy valóban a helyes szervezet követeli a budapesti kir. ügyészség első tisztviselőjének oly rangfokra helyeztetését, hogy erre fontos, kiválóbb, hosszabb szolgálattal biró tapasztaltabb erők is készséggel vállalkozhassanak. Ezért a javaslat valóságos főügyészi helyettest állit a budapesti kir. ügyészség élére, ki a főügyészi helyettesek országos összlétszámában foglalván helyet, a rangsor és fizetési fokozatra való igénye is biztosítva van. Ugyancsak a nagy ügyforgalom és annak természete igazolják, hogy az ügyészi állás a budapesti kir. ügyészségnél továbbra is fentartassék, hogy igy a budapesti kir. ügyészség vezetésével járó terhek a főügyészi helyettes és a kir. ügyész között arányosan megoszthatók legyenek. ÍV. FEJEZET. Kiegészítő intézkedések az összeféihetlenség tárgyában. — Az együtt alkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszony. (39-45. §§.) 39. §. Minthogy törvényhozásunk eddig a bírósági hivatalnokok összeferhetlenségi eseteiről egyáltalában nem intézkedett: ennélfogva ezt a hiányt pótolja a jelen szakasz. Ebben a birósági
