Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-1028. Törvényjavaslat az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről

10*8. szám. 327 A munkaadó és alkalmazottja között ezen intézkedéssel ellenkező szerződések, a mennyi­ben az alkalmazottra hátrányt hárítanának, tilosak és érvénytelenek. A 3. §-ban emiitett személyekért, a mennyiben e tekintetben a szülővel vagy gyám­mal kötött szerződés másként nem intézkedik, az egész járulékot a munkaadó sajátjából tartozik fedezni. A kereskedelemügyi .minister felhatalmaztatik, hogy a pénzügyi ministerrel egyet­értőleg rendeleti utón intézkedjék és szabályozza azt az eljárást, miszerint a járulékok befizetése a m. kir. postatakarékpénztárnál és ennek közvetítésével legyen eszközölhető. E végből a kereskedelemügyi minister a betegsegélyző pénztárakat arra is kötelezheti, hogy azok a postatakarékpénztár cheque- és clearing-forgalmába a törvényes feltételek alatt tagul belépjenek. 23. §. A pénztárba való belépésre nem kötelezett tagok fizetési kötelezettségét s a járulékok befizetésének feltételeit az alapszabályok határozzák meg. Ezen járulékokhoz a munkaadó külön szerződés fennállása nélkül sajátjából mivel sem köteles hozzájárulni. Egyebekben a járulékok mérvére nézve a jelen törvény 16. §-ának, — a betegsegélyző pénztár által nyújtandó segélyezésre nézve pedig a jelen törvény II. fejezetének határoz­mányai irányadók, mindazonáltal azon korlátozással, hogy a 4. §. f) ponlja értelmében belépésre jogosult azon családtagok után, kik keresettel nem birnak, a járulék az átlagos közönséges bérösszeg felének alapj.án állapítandó meg, az ily biztosított családtagok közül azonban a 7. §. c), illetve a 8. §. a) pontjában megállapított táppénzre csak a belépésre kötelezett tagnak a vele egy háztartásban élő neje tarthat igényt. 24. §. A betegsegélyző pénztárak javára eső járulék-hátralékok közigazgatási utón a közadók módjára hajtatnak be. A jelen törvény VIIL, IX. és XII. fejezetében tárgyalt pénztárak járulékhátralékai csak akkor lesznek közigazgatási utón a közadók módjára behajthatók, ha az ennek alapjául szolgáló kimutatás annak tanúságául, hogy az a pénztári könyvvel megegyez, az illetékes iparhatóság által hitelesítve lett. Addig, mig a biztosított tag betegsége miatt a jelen törvény szerint keresetképtelennek tekintendő, sem ő, sem munkaadója járulék fizetésére nem kötelezhető (7. §.). 25. §. A pénztári tagok, kik keresethiány miatt a jelen törvény 16. §-ában megállapított legcsekélyebb tagsági díjat sem képesek megfizetni, tagsági jogaikat az utolsó befizetéstől számítva, még hat hétig élvezik. V. FEJEZET. Bejelentési kötelezettségről. 26. §. A munkaadó köteles minden nála alkalmazott, biztosításra kötelezett egyént, a mun­kába lépéstől számítandó nyolcz nap alatt az iparhatóság által meghatározandó módon a minden munkaadó számára az iparhatóság által már előre megjelelt pénztárhoz bejelenteni. E bejelentés elmulasztása esetében a munkaadó az ezen kihágásért reá kiszabandó büntetésen felül tartozik a munkába lépés napjától a bejelentés tényleges megtörténtéig,

Next

/
Thumbnails
Contents