Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben

1011. szám. 205 A 215. §. a járási tanács intézkedései ellenében felebbezési fórum gyanánt a közigazgatási bizottságot jelöli meg, s a főszolgabíró részére a közigazgatás érdekeinek védelme szempontjából megadja a jogot, hogy a tanács minden intézkedését záros határidő alatt felülvizsgálat végett a közigazgatási bizottsághoz felterjeszthesse és hatályát egyidejűleg felfüggeszthesse. A 216. §. megmondja, hogy oly vármegyékben, melyekben járási tanács nem alakittatik, ennek hatásköre ki által látandó el. A 211. §. pedig az 1890 : I. t.-cz. alapján létesített uti bizottság teendőit, nehogy ugyanazon járásban két testület megosztott hatáskörrel járjon el — a járási tanácsra ruházza. A fentjelzett hatáskörben, reményiem, hogy a járási tanácsoktól üdvös működés várható. IV. Rész. A vármegyei közigazgatási bizottságról. A közigazgatási bizottság intézményének 1876-ban bekövetkezett létesítésére főleg az adott okot, hogy addig a közigazgatást két egymástól teljesen elválasztott, egymástól egészen külön működő szervezet gyakorolta: egyrészről az állam kinevezett hivatalnokai, kik a közigazgatás egyes államosított ágait látták el, másrészről a törvényhatóság egyeteme és annak tisztviselői, kik a közigazgatás többi ágait kezelték. E szervezetnek hiányai kiválóan abban nyilvánultak, hogy az államosított ágak intézésére és ellenőrzésére az önkormányzati elemnek, a törvényhatóság által közvetített közigazgatásra az állami közegeknek nem volt viszonos befolyásuk. Ily szervezet mellett nem fejlődhetett oly összhang, mely ugy a működés egyöntetűségemint a hatósági súrlódások kikerülése szempontjából kívánatos volt; de annál sűrűbben fordult elő az államosított igazgatási ágak végrehajtásának megakasztása, a mi országos érdekeink szempontjából, kivált a pénzügyi igazgatás terén, felette káros eredményekre vezetett. E bajokat a közigazgatási bizottság szervezése lényegesen orvosolta, mert az addig külön működött két tényezőnek egy testületben való csoportosításával, és az önkormányzati elem befolyásának biztositásával, felkeltette a kölcsönös érdeklődést és felidézte a végrehajtás nagyobb pontosságát oly igazgatási ágaknál is, melyeket addig a törvényhatósági közegek csak másodrangú figyelemben részesítettek. Azóta általános nézetté vált, hogy a közigazgatási bizottság szervezése szerencsés alkotást képez, mely a közigazgatás egységét érvényre juttatván, szigorúbb felügyeletnek egyidejű gyakorlásával, a kötelességek pontosabb teljesítését is felidézni képes volt. A törvényjavaslat egyik alapelvéhez híven, tehát azt javaslom, hogy a vármegyei szervezet ezen üdvös része a jövőben is fentartassék, és csak oly változásnak vettessék alá, melyre a tapasztalat utal. A tervezett változtatás egyike az, hogy az ügyek < gy része ne a bizottság teljes üléseiben, hanem annak szakosztályaiban tárgyaltassék. A közigazgatási bizottságok létesítése előtt, a folyó administrativ ügyek jó részében a törvényhatósági bizottság intézkedett. E feladatának azonban megfelelni nem tudott; mert nagyszámú tagokból álló testület a folyó administratio követelményeinek megfelelő gyors eljárásra nincs képesítve és felelőssége is illusorius. A közigazgatási bizottság, melynek huszonegy tagja volt, tagadhatlanul sokkal alkalmasabbnak bizonyult az administrativ ügyek intézésére. De ez