Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben
1011. szám. 203 Az eszmét most a közigazgatási rendszer átalakulásakor tovább lehet fejleszteni, de egyúttal oly határok közt kell maradni, hogy a járási Önkormányzat a vármegyei önkormányzat kárára ne váljék, és hogy ott, hol megfelelő' elemek nem találhatók, járási önkormányzat ne létesülhessen. A 202. §-ban foglalt rendelkezés megfelel a fent jelzett irányelveknek, midőn kimondja, hogy oly megyékben, melyek területe 3.000 D-kilométert meghalad, a járás vagy két szomszéd járás helyi ügyei gondozására a törvényhatósági vagy közigazgatási bizottság kezdeményezésére, de bármely esetben mindkét testület meghallgatása mellett a belügyminister jóváhagyásával járási tanácsok létesíthetők. Ezen megkülönböztetése a vármegyéknek az által van indokolva, hogy míg nagyobb vármegyékben előállnak a különböző vidéki érdekek, addig kisebb vármegyékben ezen érdekek magából » vármegyei központból is kielégíthetők. Ugyanezen szakasz számba veszi azt, hogy a rendezett tanácsú városoknak a járástól való merev elkülönzése fontos közérdekek sikeres gondozását akadályozza, és ennek elenyésztetése végett tartalmazza azt a rendelkezést, hogy a járási tanács hatásköre a járás területén fekvő rendezett tanácsú városra — a mennyiben ennek és a járásnak közös érdekei merülnek fel — szintén kiterjed. Mert igen gyakran elő fog állni az eset, hogy a járás a rendezett tanácsú várossal együtt képes egy közhasznú intézetet létesíteni (kórházat vagy tanintézetet), külön pedig sem a járás, sem a rendezett tanácsú város nem volna képes azt életbe léptetni. S végül viszonyaink kellő méltatásával intézkedést foglal magában az iránt, hogy a járási tanács az esetben, ha hatáskörén túllép vagy a feloszlatást állami vagy helyi érdekek indokolják, a belügyminister által feloszlatható. A járási tanácsnak a megszabott korlátozással és facultative a törvényhatósági önkormányzati testületek meghallgatása mellett történő életbeléptetése már magában garantiákat nyújt az iránt, hogy csupán ott fog felállíttatni, hol a helyi önkormányzati teendők kellő ellátására alkalmas értelmi erő rendelkezésére áll s az intézménynek szándékolt fokozatos meghonosítása biztosítékot képez, hogy az újitás a történeti múlt erős támaszával bírói megyei szervezetet hagyományos jellegéből kivetkeztetni nem fogja. A 203, §. a járási tanács összeállítása iránt intézkedik s mig a tanács élére a járás első-tisztviselőjét — a főszolgabírót állítja, — a tanács 8 — 12 tagját illetőleg azon megállapodást tartalmazza, hogy ezek megbízatásukat a törvényhatósági bizottság közgyűlésétől nyerjék. Gondoskodik a §. az irányban, hogy az esetben, ha a járási taiiács hatásköre két járásra, illetőleg egy vagy több rend. tan. városra terjed ki, — minden járás és rend. tan. város legalább két választott tag által képviselve legyen. Kimondja továbbá, hogy a járási tanács tagjainak fele, a törvényhatósági bizottság oly legtöbb adót fizető tagjai sorából választandó, kik az illető járásban, illetőleg járásokban vagy rend. tan városokban ingatlannal bírnak, vagy ott laknak;. ez által — és azon rendelkezés felvételével, mely szerint a tanács tagjaiul oly egyének is megválaszthatok, kik különben a törvényhatósági bizottságnak nem tagjai, de az érdekelt járásokban, illetőleg rend. tan. városokban ingatlannal bírnak, — biztosítja a legközvetlenebbül érdekelt s a helyi viszonyokkal ismerős birtokos osztály illetékes befolyását a járási ügyek intézésére; viszont* a törvényhatósági bizottságot ruházza fel, hogy ez adja a megbízást a járási tanács tagjainak s a járási tanács részéről adandó jelentések által fentartatik az összeköttetés a vármegyei bizottsággal; a központi hatalom részére adott azon jog pedig, hogy a járási tanácsot feloszlathatja, ha ez hatáskörén túllép s a főszolgabírónak adott azon jog, hogy a határozatok végrehajtását felfüggesztheti, elejét veszi azon aggodalomnak, hogy a járási képviselet elemei az ország egyes vidékein a magyar állam érdekeibe ütköző tevékenységet fejthessenek ki. 26*
