Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben
200 1011. szám. számot képviselő' ügyeket, átruházott hatáskörben, az állandó választmány a közgyűlés nevében intézze. Ha a közgyűlés hatáskörébe csak a fontosabb ügyek utaltatnak, melyek általa egy, legfeljebb két nap alatt letárgyalhatok, minden valószínűség szerint növekedni fog az érdeklődés és meg fog szűnni azon, ez idő szerint fennálló helytelen és visszás gyakorlat, hogy a közgyűlés második és későbbi napjain néhány bizottsági tag vagy legtöbb esetben néhány tisztviselő döntsön minden felelősség nélkül a vármegye bizottsága nevében. A hatásköröknek az előterjesztett elven nyugvó beosztása lehetővé teendi, hogy a vármegyei bizottság a 186. §. rendelkezéséhez képest évenkint kétszer, tavaszszal és őszszel tartson rendes ülést, ezeken az autonómia legfontosabb feladatait kellő alapossággal elintézhesse, ellenben a kisebb jelentőséggel bíró, de annyival nagyobb számban előkerülő ügyek, rövidebb időközökben és részletesebb tárgyalás mellett az állandó választmány által nyerjenek oly elintézést, minőt az ügyek természete megkíván, de a mely szerfelett nagy testületek által nem biztositható. Ezen elvek szem előtt tartásával lett a közgyűlés hatáskörét tárgyazó 191. §. szövegezve; és a fennálló törvényben meghatározott jogkör csak annyiban szenved megszorítást, mennyiben azt vagy a változott viszonyok mellőzhetlentil megkívánják, vagy a mennyiben a teendők egy részének az állandó választmány intézési körébe való utalását czélszerűségi szempontok indokolják. Az ügyek taxatíve való elősorolását a 154. §. rendelkezése teszi szükségessé, mely szerint jövőben az önkormányzati testületek hatáskörébe csak azon teendők fognak tartozni, melyek a jelen vagy későbbi törvények által hozzájuk utaltatnak. E §. tartalmának figyelmes mérlegelése mellett kétségtelenné válik, hogy a közgyűlésnek oly nevezetes ügykör van fentartva, mely az értelmes és hazafias elemek érdeklődését felébresztheti és tartósan növelheti. Különösen az 5. és 6-ik pontokban foglalt rendelkezések megnyitják a közigazgatás ellenőrzésének tág terét és elegendő alkalmat szolgáltatnak ahhoz is, hogy az önkormányzat tényezői saját kívánságaikat gyakorlati módon érvényesítsék. A 192. §. a bizottság tagjainak jogkörét irja körül s a b) pontban megadott jog folytán, a törvényhatósági bizottságnak lényeges befolyást enged a közigazgatás menetének ellenőrzésére. A 193. §. az 1886 : XXI. t.-cz. 48. §-ának rendelkezését továbbra is fentartja. A 194. §. az 1886 : XXI. t.-cz. 49. §-ának a közgyűlések miként való vezetésére vonatkozó intézkedéseit azon hozzáadással egészíti ki, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai felelősségének megállapithatása czéljából a határozathozatalnál névszerinti szavazás az esetben is helyt foglalhat, ha azt az elnök szükségesnek tartja, továbbá az ügy természetéből folyólag elrendeli, hogy oly indítványok eldöntése, melyek valamely tisztviselő ellen emelt panasznak miként elintézését tárgyazzák (a mi megfelel az új rendszer által maga után vont módosítással az 1886: XXI. t.-cz. 53. §-ának), titkos szavazás utján eszközlendő. A 195. §-ban a fennálló törvény 50. §-ának rendelkezéseivel szemben változtatás nem foglaltatik. A 196. §., mely a széksértési esetek megtorlásáról szól, mig egyrészről fentartja az 1886 : XXI. t.-cz54. §-ában foglaltakat, egyszersmind kimondja, hogy a bírság kiszabása felett hozandó határozat