Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben
190 1011. szám. A község felett való felügyelet gyakorlásának hathatós eszköze a gyakori vizsgálattartás, melynek rendszeres eszközlésére a szolgabírót — kinek ez különben eddig is tisztét képezte — törvényileg kötelezendőnek tartom. Ezen az utón szerezhet a járási tisztviselő' igazi, alapos tudomást az ő gondjára bizott községek minden irányú viszonyairól, helyi körülményeiről és azok követelményeiről, mely tényezőknek közvetlen ismerete nélkül a községek szempontjából azok érdekeinek istápolása körül üdvös tevékenységet ki nem fejthet. Az önkormányzat ellenőrzése körül fennálló tisztét a szolgabíró az által is képes lesz gyakorolni, hogy a községi képviselőtestületi ülések jegyzőkönyvei neki bemutatandók. Minthogy a községi önkormányzat minden functióját önköltségén végzi, a községi előirányzat és számadás az egész önkormányzati életműködés anyagi részét foglalja magába. Kiválóan fontos feladat tehát a községet háztartása vitelében szorosan ellenőrizni. Ezt a 97. §. f) pontjában különösen hangsúlyozom. A képviselőtestület rendes elnöke törvényeink szerint a községi biró; s a törvény csak kivételes esetekben bizza meg az elnökléssel a szolgabírót. Minthogy azonban a közügy érdekében kívánatos, hogy oly esetekben, midőn a képviselet különös fontosságú kérdések felett van hivatva határozni, a szolgabíró jogosult legyen az elnöklést magához vonni s elnöki minőségében a képviseletet a helyi érdekeken túl fekvő tekintetek felől is kellőleg tájékozni, — ezen elnöklési jogot a szolgabírónak megadandónak vélem. Az, hogy a szolgabíró a községekről, azok alap viszonyairól világos képet nyújtó törzskönyvet vezessen, egyfelől a rendszeres és fejlettebb községi igazgatás elvitázhatlan követelménye s lényeges előfeltétele, másfelől az igazi ellenőrzés legbiztosabb alapja. A 97. §. c) pont rendelkezése szerint alkalom adatik a szolgabírónak, hogy az ügyek egy részét a helyszínén a községben intézze el, mi a közönségnek is nagy könnyebbségére válik. A járási számvevő a járási közigazgatásban nagy hézagot lesz hivatva betölteni. Feladatának egy részét számviteli teendők fogják képezni: a községi költségvetési előirányzatok és számadások észrevételezése. A községi költségvetések és számadások idejekorán elkészítése, megvizsgálása és véglegezése: elemi feltétele a községi igazgatás jóságának. Az e téren való késedelmeskedés vagy hanyagság a község életműködését teljesen megakasztja, gyakran nagy zavaroknak válik alapjává. Mig egy megye Összes községeinek és számadásainak vizsgálata egy központi hivatalra — a központi számvevőségre — háramlik, az eredmény biztositható soha sem lesz r mert ezen hivatal munkája gyakran oly óriási mérvben megtorlódik, hogy a tömegesen beérkezett költségvetési és számadási testeknek a határidőn belül való feldolgozása a legmegfeszitettebb munkával sem lehetséges. A központi számvevőség e munkájának decentralizálásával a helyzet tetemesen javulni fog; egy járás terhét kellő beosztással az illető közeg meg fogja birni. Ehhez járul az is, hogy a járási közeg sokkal közelebb állván a községekhez, melyek költségvetéseit és számadásait észrevételezi, a viszonyok közvetlenebb ismeretében eredményesebben is foghat eljárni. De egyáltalában kívánatos, hogy, midőn a községek feletti felügyelet és ellenőrzés minden teendője a szolgabíró hatáskörébeu pontosul Össze, a községi költségvetések és számadások megállapítása is, a szolgabíró közvetítésével, az ő és közegei közbenjötte mellett történjék. A járási számvevő teendőinek másik részét a nyilvántartások vezetése fogja képezni, melyek vitelének kötelességét a fennálló szabályok a szolgabiróra róják. Igen előnyösen lesz továbbá a járási számvevő közreműködése a szolgabíró által a községi vizsgálatok alkalmával felhasználható. A 103. szakaszban kifejezésre kívántam juttatni a járási orvos által a községi és kör-
