Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben
1011. szám. 181 I. FEJEZET. A főispán. A főispáni hatáskör már az 1870 : XLII. és az 1886 : XXI. t.-cz. létesítése által nagy változtatásokon ment át. Ezen utóbbi törvény rendelkezései szerint nagy hatáskör ruháztatott a főispánra, de ezen befolyása mégis inkább ellenőrzésre szorítkozott, s magára a közigazgatás menetére csak közvetve gyakorolhatott befolyást. A most benyújtott törvényjavaslat szerint a főispán az összkormáuy képviselője a vármegyében, s egyúttal bizalmi férfia a kormánynak. Ezen minőségének következménye az, hogy kinevezése a ministerelnök és belügyminister egyetértő előterjesztésére történjék, s hogy a kormányzat irányának változása esetén a ministertanáes határozatára állásától felmenthető legyen. A főispán feje a vármegye területén működő állami tisztviselőknek, és különösen "ezek személyi ügyeire kellő befolyás van részére biztosítva. A főispán felügyeletet gyakorol az alispán közvetlen vezetésére bizott belügyi közigazgatásra, és mód adatik neki, hogy ezen jogát kellőleg érvényesíthesse ugy az alispán, mint az annak alárendelt tisztviselők irányában. A főispán elnöke a törvényhatósági bizottságnak, az állandó választmánynak, a közigazgatási bizottságnak és az abból alakult szakosztályoknak. Joga van törvénybe vagy rendeletbe ütköző határozatok végrehajtását felfüggeszteni. Végre a főispán hatáskörébe utaltatik több oly ügy elintézése, mely eddig a központi kormánynak volt fentartva. Mindezekből látható, hogy a főispánnak tág hatáskör adatik, melynek csak ugy felelhet meg, ha kizárólag ezen hivatásának él, s ha folyton a vármegye székhelyén lakik. De a főispán ezen hatáskörénél fogva meg kellett állapítani az 8 felelősségét is és az eljárást, hogy miként érvényesítendő ezen felelősség. A 34. §. szerint a főispán rendszeres helyettese az alispán. Minthogy a törvényhatóság területén az egyes közigazgatási ágak élén működő egyes szakfőnökök mindegyike az állami igazgatásnak csak speciális ágát és ennek érdekeit képviseli, egyedül az alispán az, a ki foglalkozásánál fogva az általános közigazgatási érdek képviselőjének tekinthető: az összkormányzatot vezető főispán helyettesítésére csak az alispán lehet hivatva. A főispán helyettesítésének kérdése az eddig is állami igazgatási ág gyanánt szerepelt pénzügyi közigazgatásra vonatkozólag az 1889. évi XXVIII. t.-czikkben — az itt jelzett elv alapján — részletesen lévén szabályozva, az ezen törvényben foglalt szabályozást, a pénzügyi administratio érdekeinél fogva, fenn kellett tartani. A személyes, valamint a főispán által végérvényesen eldönthető ügyeknek a helyettesítési rendes hatáskörből kivonását az indokolja, hogy a személyes ügyek bizalmi természetűek, az utóbb jelzett ügyekben pedig a főispán nem saját hatáskörében, hanem a kormány hatáskörében, átruházott hatáskörben jár el; mindkét nemű ügyek természete tehát olyan jellegű, mely azokat a főispán személyéhez fűzi, minél fogva azok jellegöknél fogva másra csak akkor ruházhatók át helyesen, ha a kormány illetékes tagja vagy tagjai az átruházást kifejezetten megadják. Hogy az alispán akadályoztatása esetén ki helyettesítse a főispánt, azt leghelyesebb az egyes esetek szerint a belügyminister elhatározására bízni, mert ez első sorban a megyében i?lkalmazott tisztviselők egyéniségétől és azok rangvisí-onyaitól függ. •
