Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról

10 995. szám. 10. §. A kir. ítélőtáblák és a m. kir. curia felhivás nélkül is kötelesek a törvényeknek az igazságszolgáltatás körében tapasztalt hiányaira vagy újabb törvényes intézkedések szükségességére nézve felmerült adatokat összegyűjteni. Ezeket az adatokat az elnök minden év elején — sürgősség esetében évközben is — kivüle még legalább hat itélő biróból álló bizottság elé terjeszti. A megvizsgálandó adatok természetéhez képest több ily bizottság is alakitható. A kir. curia bizottságaiban a koronaügyész (ezen állás betöltéséig a budapesti kir. főügyész), a kir. ítélőtábla bizottságaiban a kir. főügyész, illetőleg helyetteseik részt vesznek. A bizottságok az előterjesztett adatokat megvizsgálják és ezeknek, valamint a törvénykezés terén szerzett tapasztalataiknak alapján véleményeiket az igazságügyministerhez terjesztik fel. 11. §. A kir. Ítélőtábláknál és a m. kir. curiánál elnöki tanács alakítandó, mely a bíróság elnökén kivül áll: 1. a kir. ítélőtáblánál a tanácselnökökből (Budapesten az alelnökökből is); 2. a m. kir. curiánál a másodelnökből és valamennyi tanácselnökből. Ha a tanács az elnökkel együtt nem állana öt tagból, akkor a tanács e számig a rangsorban következő birákból egészítendő ki. A megjelenésben akadályozott rendes tagokat a rangsorban következő bírák helyettesitik. 11 §. ' Az elnöki tanács hatáskörébe tartozik véleményezés és határozathozatal minden oly igazságügyi igazgatási kérdésben, melyet az igazságügyminister akár általános, akár egyes ügyeket tárgyazó rendeletben a tanács elé utal. 13. §. A felebbviteli bíróságoknak kötelességük az ügyek felülvizsgálata alkalmával arra is ügyelni, hogy az alsóbb bíróságok megtartják-e pontosan az eljárási és ügyviteli szabályokat, s tapasztalt szabálytalanság vagy késedelmesség esetében az illető bíróság főnökét a felebbviteli bíróságok külön határozatban figyelmeztetik és a határozatot az illető bíróság közvetlen felsőbb felügyeleti hatóságával is közlik. A mennyiben nyilvánvaló, hogy az ügyviteli szabályok meg nem tartása miatt súlyosabb, de fegyelmi vétségnek nem tekinthető rendetlenség, mulasztás, vagy késedeh-mi terhel valamely itélőbirót vagy bírósági hivatalnokot: a felebbviteli bíróság a terheltre, meghallgatása után külön indokolt határozatban rendbírságot is róhat. Ha hivatalfőnök a rendbirságra itélt, úgy a határozat közvetlenül vele, különben a hivatalfőnök útján közlendő. 14. §. Ha a kir. ügyészségeknél alkalmazottak szolgálati kötelességeiket fegyelmi vétségnek nem tekinthető rendetlenséggel, mulasztással, vagy késedelemmel megszegik: ellenükben meghallgatásuk után a rendbírság alkalmazhatásának joga a fölöttes felügyeleti hatóságokat illeti.