Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben

1011. szám. 151 annak elnöke eszközöl, — azontúl mindu azok lépnek ki, kik a 6 évet kitöltötték. Ott, hol a járási tanács hatásköre több járásra vagy rendezett tanácsú városra terjed, minden járásra és minden rendezett tanácsú városra külön eszközlendő ezen sorshúzás. A kilépett tagok újra választhatók. Időközben történt betöltések alkalmával nyert megbízatás addig tart, a meddig annál tartott volna, kinek helye időközben betöltetett. 205. §. A járási tanács üléseire meghivható: a járási orvos, a járási számvevő, a járási gyám és a járási állatorvos, kik szakmájukba vágó kérdésekben felvilágosítást adni kötelesek, szavazattal azonban nem birnak. 206. §. A járási tanács tagja nem lehet az, a ki a 158. §. rendelkezései szerint bizottsági tag nem lehet. Állami tisztviselők és községi elöljárók a járási tanács választott tagjai közé akkor sem választhatók, ha különben a törvényhatósági bizottságnak tagjai. A járási tanács oly tagja, ki a vármegyei bizottság legtöbb adót fizető tagjai sorából lett választva, megszűnik a járási tanács tagja lenni, ha törvényhatósági bizottsági tagságát elvesztette. 207. §. A járási tanács hatásköre a következő: a) a járást vagy annak egyes községeit érdeklő ügyekben a törvényhatósági és közigazgatási bizottságoknak, ugy az egyes igazgatási ágak főnökeinek, mint a járási főszolgabírónak megkeresésére véleményt ad. Községi szabályrendeletek, költségvetések és zárszámadások felülvizsgálata előtt a járási tanács véleménye mindig meghallgatandó; b) inditványozási joggal bir ugy a járási szolgabíró, mint más hatósági közeggel szemben oly intézkedések elrendelésére nézve, melyek a járás vagy a járásba tartozó valamely kis- vagy nagyközség közigazgatási viszonyait érintik. Az illető hatóság a járási tanácsot javaslatának elintézéséről értesiteni köteles; c) a törvényhatósági bizottság elé indítványokat terjeszthet; d) figyelemmel kiséri a járás közgazdasági, közművelődési és jótékonysági érdekeit, s ezen czélból egyes telepek, szakiskolák, népnevelési tanintézetek, óvodák, gyermek-menhelyek, gyógyintézetek, kórházak, menházak, árvaházak és más vállalatok vagy intézetek felállítását és szervezését, illetőleg ezek segélyezését javaslatba hozza, azok létesítéséhez a községek csoportosítását közvetíti és a vonatkozó szabályrendeleteket a községekkel tárgyaltatja; e) kezdeményezi és fejleszti a társadalmi tevékenységet a járás közgazdasági, közmívelődési és jótékonysági érdekeinek terén és e végből gazdasági egyletek, hitelszövetkezetek, tűzoltó-egyletek és más hason törekvésű egyesületek létesítését közvetíti; f) helyi érdekű vasutak, posta és távirdai hivatalok, valamint távbeszélők létesítése tekintetében a d) és e) alatt részletezett hatáskörön belül eljár; g) megválasztja az adókivető bizottság 2 rendes és 2 póttagját (1883 : XLTV. t.-cz. 19. §.)'; h) figyelemmel kiséri a járáshoz tartozó kis- és nagyközségek elöljáróinak működését. A felmerült észrevételeket üléseiben tárgyalja, az észlelt hiányokat vagy mulasztásokat megállapítja és megállapodásait az illető szolgabiróval közli;