Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben

1011. szám. 147 15. az e részben alkotandó szabályrendelet értelmében, de az 1876 : XIV. t.-cz. által a főispán részére biztositott jogok épségben tartásával megválasztja a törvényhatóság által létesített intézetekben alkalmazandó közegeket; 16. megállapítja az önkormányzati szükségletek előirányzatát és a jelen törvény korlátai között intézkedik annak fedezetéről; 17. megállapítja a törvényhatóság kezelése alatt álló alapok jövedelmének hová fordítását; 18. határoz a különböző törvények által elrendelt és saját czéljaira megállapított pótadók kivetése iránt, tekintettel a 147. §. rendelkezésére; 19. a kormány ellenőrzési jogának fentartásával határoz törzsvagyon szerzése vagy elidegenítése és kölcsön-felvételek fölött; 20. intézkedik, hogy a tulajdonát képező, valamint a felügyelete alatt álló alapok zárszámadásai az állandó választmány vagy külön küldöttség által megvizsgáltassanak és ezek jelentései alapján megadja a számadónak a felmentvényt; 21. jogában áll a törvényhatós-ig tulajdonát képező és felügyelete alatt álló alapok kezelésének megvizsgálására akár állandó intézkedést tenni, akár azok megvizsgálását külön elrendelni; 22. tárgyalja az állandó választmány által előterjesztett indítványokat, esetleg annak felentését; 23. tárgyalja a járási tanácsok jelentéseit. 192. §. A bizottság minden tagjának jogában áll: a) az önkormányzati hatáskörön belül indítványt tenni; b) a rendes félévi közgyűlések alkalmával az időközben megjelent valamely általános jellegű kormány-rendelet felolvasását kívánni és annak vagy ezen, vagy a jövő közgyűlésen való tárgyalását javaslatba hozni. Az a) és b) alatt foglalt indítvány tíz nappal a közgyűlés előtt nyújtandó be a főispánnál. 193. §. A közgyűlésen tárgyalandó ügyeket rendszerint az állandó választmány készíti elő. 194. §. A közgyűlést az elnök nyitja meg és zárja be. A tanácskozást az elnök vezeti; a rend fentartása felett az elnök őrködik s a kérdést szavazásra az elnök tűzi ki. Szavazás előtt a kérdés megállapításához szólni a tagoknak jogában áll. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha az elnök vagy 10 bizottsági tag kívánja, a kérdés felállás és ülvemaradás utján szavazással döntetik el, azon esetben pedig, midőn valamely törvény különösen rendeli, vagy ha azt az elnök szükségesnek tartja, valamint 20 tag Írásban beadott kívánatára, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni tartozik. Az elnök rendszerint nem szavaz, de szavazategyenlőség esetében az ő szava dönt. Titkos^szavazásnak a közigazgatási bizotlsági, központi választmányi tagok választása alkalmával és oly indítványok eldöntésénél van helye, melyek valamely tisztviselő ellen emelt panasz kérdését tárgyazzák (191. §. 5. p.). 19*