Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-1010. 1891. évi IV. törvényczikk, a Svájczczal 1890. évi deczember 5-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről

1010. szám. 107 V. Czikk. Á határtól 5 kilométernél távolabb nem fekvő helységek lakosai, ekébe vagy szekérbe fogott állataikkal a határt mindkét irányban bármikor átléphetik, de csakis gazdaságuk vagy iparuk folytatása végett és az érvényes vám­szabályok megtartása mellett. A szerződő felek ezen kedvezményt a kö­vetkező feltételekhez köthetik: a) Minden fogatot, mely a mezőgazdaság vagy ipar folytatása czéljából a határt átlépi, azon község hatóságának igazolványával kell ellátni, mely községben az állatok istállója van. Ezen igazolványnak tartalmaznia kell a fogat tulajdonosának vagy vezetőjének nevét, az állatok leírását és a határszéli terület kö­rületét (kilométerekben), melyen belül a fogat munkáját végzendi. b) Ezen kivül szükséges ugy a ki-, mint a visszahajtáskor azon határszéli község ható­ságának igazolványa, honnan a fogat érkezik és más község területének érintése esetén az utóbbinak igazolása, hogy területe mentes min­dennemű ragadós betegségtől s hogy 10 kilo­méternyi körületében keleti marhavész vagy ragadós tüdőlob nem uralkodik. Ezen igazol­vány 6 naponként megújítandó. VI. Czikk. Jelen egyezmény 1891. évi márezius hó 1-én lép életbe és két éven át marad érvény­ben. Ha azonban a szerződő felek egyike sem nyilvánítaná 12 hónappal az emiitett időszak lefolyta előtt, az egyezmény hatályának meg­szüntetése iránt való szándékát, az érvényben marad egy esztendő lefolytáig azon naptól szá­mítva, a melyen a felmondás az egyik vagy másik szerződő fél részéről történik. Article V. Les habitants des localités qui ne sönt pas situées á plus de 5 kilométres de la frontiére peuvent á toute heure passer la frontiére dans les deux sens avec leur propre bétail, attelé á la charrue ou á des voitures, mais cetté facilité ne leur est accordée que pour les tra­vaux agricoles ou pour l'exercice de leur pro­fession, en observant les prescriptions doua­niéres existentes. Les Parties contractantes peuvent fairé dépendre cetté faveur des conditions suivantes: a) Tout attelage qui passe la frontiére pour des travaux d'agriculture ou pour l'e­xercice d'une profession dóit étre pourvu d'un certificat de l'autorité de la commune oü se trouve l'étable des animaux. Ce certificat dóit porter le nom du propriétaire ou du conducteur de l'attelage, la description des animaux et l'indication du territoire-frontiére (en kilo­métres) dans les limites duquel l'attelage dóit travailler. b) II dóit étre exigé en outre tant á la sortie qu'au retour un certificat de l'autorité de la commune-frontiére d'oú provient l'atte­lage et, en cas de transit par le territoire d'une autre commune, une attestation de cetté der­niére portant que la commune dönt il s'agit est exempte de toute épizootie et que sur une étendue de dix kilométres á la ronde il n'existe ni pesté bovine, ni péripneumonie contagieuse. Ce certificat dóit étre renouvelé tous les six jours. Article VI.] La présente Convention entrera en vigu­eur le l er mars 1891 et restera exécutoire pendant deux ans. Pour le cas oü douze mois avant l'expiration de cetté période, aucune des Parties contractantes n'aurait notifié á l'autre son intention d'en fairé cesser les effets, elle restera en vigueur jusqu'á l'expiration d'une année á partir du jour oü l'une ou i'autre des deux Parties contractantes l'aura dénoncée. 14*

Next

/
Thumbnails
Contents