Képviselőházi irományok, 1887. XXV. kötet • 939-991. sz.
Irományszámok - 1887-950. A közgazdasági bizottság jelentése, a "kereskedelmi viszonyainknak a Törökbirodalommal és Bulgáriával való ideiglenes rendezhetéséről" czímű törvényjavaslat tárgyában
950. szám. 123 Az emiitett országokkal való kereskedelmi és hajózási viszonyainknak ideiglenes rendezését pedig olykép oldotta meg a t. kormány, hogy miután számunkra az 1862 iki török kereskedelmi szerződés után is a legnagyobb kedvezés biztosítva lett, az 1890. évi XXVII. törvény czikk alapján és egyetértőleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával az 1890. évi június hó 20-iki rendeletében intézkedett, mikép az emiitett országokból a monarchiába irányuló forgalom elbánása tekintetében változás nem fog beállani és ezen forgalom további intézkedésig az eddig követett elbánásban lesz részesítendő. Miután azonban az 1890. évi XXVII. törvényczikk alapján tett ezen intézkedésekre nézve is, a felhatalmazás csak folyó évi deczember 31-éig terjed, újból beállott annak szüksége, hogy ezen viszonyoknak ideiglenes szabályozására ujabb felhatalmazás adassék a t. kormánynak. . * A jelen törvényjavaslatban ennélfogva a kormány arra kér felhatalmazást, hogy Bulgáriát illetőleg az 1890 : XXVII. t.-cz. alapján tett intézkedéseket egy végleges egyezmény létrejöttéig hatályban tarthassa. Törökországot illetőleg pedig tekintettel a külön viszonyokra és szabad kikötőink megszűnésére, a t. kormány felhatalmaztatnék, hogy a török forgalmat az 1890. évi június 20-iki rendelettel megszabott elbánásban a folyó évi deczember 31-én túl is részesíthesse vagy pedig, hogy a portával ujabb megállapodásokat létesíthessen, ezeket hatályba is léptethesse, azon megszorítással azonban, hogy ha az intézkedések vagy megállapodások hatálya az 1891. évi deczember 31-én túl terjednének, azok mindenesetre alkotmányos tárgyalás czéljából előzőleg a törvényhozás elé terjesztessenek. Miután a közgazdasági bizottság, a Törökbirodalommal és Bulgáriával való kereskedelmi és hajózási viszonyainknak, kellő érdekeinknek megfelelő rendezését, külkereskedelmünk egyik fontosabb czéljának tekinti és a jelen törvényjavaslatban foglalt felhatalmazás megadását a fentebb előadott körülmények közt mellőzhetleu és czélszerfí intézkedésnek itéli, a közgazdasági bizottság ezen törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben is a t. képviselőháznak elfogadásra ajánlja. Budapesten, 1890. évi deczember hó 15-én. Falk Miksa s. k., Emich Gusztáv s. k., a közgazdasági bizottság elnöke. a közgazdasági bizottság előadója.^ 16*
