Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-911. Törvényjavaslata, Istóczy Győző képviselőnek, az otthon mentesitéséről

42 911. szám. Melléklet a 911. számú irományhoz. Indokolás, „az otthon mentesítéséről" szóló törvényjavaslathoz. I. Általános rész. Az ősiségnek az 1848. évi törvényhozás által történt eltörlésével és a volt úrbéri birtoknak az 1848-iki törvényhozás által lerakott alapokon, szabad rendelkezési és teljes tulajdoni joggal birt birtokká nyilvánításával, a magyar földbirtok megszabadult azon békóktól, a melyekbe verve azt a hűbéri korszak agrárrendszere évszázadokon át tartotta. Azon makacs ellenállás azonban, melyet a korábbi hűbéri rendszert, daczára az újabb kor eszméinek és egész szellemi és gazdasági irányának, továbbra is fentartani akart irányzatnak a képviselői egész az 1848. évig kifejtettek, — a nagy franczia forradalom eszméin nagyranőtt győzelmes szabadelvű pártot 1848-ban és azóta egy másik végletbe sodorta, a mely másik véglet a magyar földbirtokra nézve legalább is szintoly káros következményekkel jár, mint a hogy járt 1848. előtt évszázadokon át a hűbéri rendszer. Hogyha 1848. előtt az ősiség a föld tulajdonával való szabad rendelkezhetést korlátok közé szoritotta, illetve, bizonyos feltételekhez kötve, megnehezítette, — ezen jogrendszernek legalább meg volt az a sociálpolitikai és nemzet-fentartó jellege, hogy a birtoknak a magyar családok kezében maradását biztosította. A földbirtokot ilykép megkötve tartó agrárrendszernek a teljes eltörlésével azonban a törvényhozás 1848. óta nem gondoskodott arról, hogy oly intézményeket léptessen életbe, melyek a föld szabaddá tétele folytán beállható s tényleg be is állott földmobilisatiónak nemzetgazdasági ugy, mint sociálpolitikai és nemzetiségi tekintetekben való káros következményeit ellensúlyozni vagy legalább mérsékelni lettek volna hivatva. így történt aztán, hogy a magyar földbirtoknak szabaddá tett minden kategóriája a hűbériség bilincseiből alig hogy kiszabadult, már is a tőke hűbériségének a bilincseibe került, a mely tőkehűbériség még a korábbi rósz helyzetnél is roszabb helyzetet teremtett, a mennyiben kitette a magyar nemzetet annak a veszélynek, hogy a magyar földbirtok a lábai alól lassankint elvonatva, maga a magyar nemzet a magyar földtől elválasztva, mintegy a levegőben függjön saját hazájában, a mely hazát az ősök vérükkel szerezték meg s vérükkel és verejtékükkel tartották meg s hagyták hátra a késő nemzedéknek, török-tatár ellen vívott évszázados küzdelmek után.