Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-911. Törvényjavaslata, Istóczy Győző képviselőnek, az otthon mentesitéséről

911. szám. 31 át, a mely telekkönyvet a folyamodó erre a czélra kijelöl. Ily kijelölés hiányában a telekkönyvi hatóságtól függ, melyik telekkönyvben összesíti a kijelölt ingatlanokat. Hogyha pedig a mentesített otthont egy, húsz kataszteri holdnál nagyobb telekkönyvi jószágtestnek csakis egy része lesz képezendő, — tartozik a folyamodó kérvénye mellett, a telekkönyvi hatóságnál, a telekkönyvi rendeleteknek megfelelő vázrajzot bemutatni, a melynek alapján az otthonul kijelölt birtokrészlet lejegyeztetvén, a netáni terheknek, mint mellékjelzálogoknak egyidejűlegcs átvitele mellett, a mentesítendő otthon alkatrészeiül kijelölt többi ingatlanok bejegyzésére kijelölt telekkönyvbe átvitetik, illetve, a mennyiben a lejegyzett birtokrészlet egymaga fogja a mentesített otthont képezni, részére új telekkönyv nyittatik. Az otthon-mentesités joghatálya azon időponttól kezdődik, a mely időpontban az otthonnak a jelen §. szerinti alapítására vonatkozó szabályszerű kérvény a telekkönyvi hatósághoz beérkezett. A húsz kataszteri holdnál kisebb terjedelmű mentesített otthon, egyes birtokrészleteknek telekkönyvi utólagos hozzájegyeztetése által, egész a maximális húsz kataszteri holdmennyiségig később is folyton kiegészíthető. Az ily utólag kijelölt ingatlanokra nézve azonban a törvényes mentesség csakis azon időponttól fogva veszi kezdetét, a mely időpontban a mentesítés iránti kérelmet tartalmazó szabályszerű kérvény a telekkönyvi hatósághoz beérkezett. 3. §. A mentesítendő otthonul kijelölt ingatlanok telekkönyvi tulajdonosa, az esetben, ha törvényes házasságban él, tartozik egyúttal, a 2. §-ban emiitett kérvényben, nejének, illetve férjének a nevét, a mentesitettt otthont tartalmazandó telekkönyv tulajdoni lapján kitüntetendő feljegyzés eszközlése végett bejelenteni. A mennyiben a tulajdonos ezt tenni bármely okból elmulasztaná, s e mulasztását utóbb se pótolná, — neje, illetve férje jogosítva van, a tulajdonos megkérdezése nélkül, sőt akarata ellenére is, e feljegyzést kérvény utján bármikor eszközöltetni. E kérvényhez az esketési anyakönyv hiteles kivonata melléklendő. Ha a nőtlen, hajadon vagy özvegy telekkönyvi tulajdonos utóbb házasságra lép, az ezen §-ban meghatározott bejelentés a házasság létrejötte után azonnal megteendő. A házastársi a jelen törvény által részére biztosított jogok csak az esetben illetik meg, ha neve a mentesített otthont magában foglaló telekkönyvben szabályszerűleg feljegyeztetett ^ e feljegyzés joghatályának a kezdetét pedig, az ezen feljegyzés iránti kérvénynek a telekkönyvi hatósághoz való beérkezte időpontja képezi. Az otthon mentesítésének törvényes kedvezményéről való lemondás, illetve az erre vonatkozó telekkönyvi feljegyzésnek a kitöröltetése csakis a tulajdonosnak a bekebelezésre megkívántató kellékekkel ellátott kérvénye alapján eszközölhető. Ezenkívül pedig, ha a telekkönyvi tulajdonos nős ember, illetve férjes nő, s ez a körülmény a telekkönyvben, a 3. §. értelmében kitüntetve van, szükséges még az is, hogy a házastárs, az ezen kérvényre vezetett külön nyilatkozatban, a tulajdonosnak az otthonmentesités törvényes kedvezményéről való lemondásába és az erre vonatkozó telekkönyvi feljegyzésnek, valamint a saját neve feljegyzésének a telekkönyvből való kitöröltetésébe beleegyezését adja. A házastárs ebbeli nyilatkozata azonban csak az esetben jogérvényes, ha e nyilatkozatán levő aláírása szabályszerűen hitelesíttetik. Ugy a házastárs e külön nyilatkozata, mint aláírásának a hitelesítése bélyegmentes.