Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.
Irományszámok - 1887-935. A közgazdasági bizottság jelentése, "az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről" szóló törvényjavaslatról
306 935. szám. (70—72. §§.) a XI. fejezet: szól a bánya-betegsegélyző pénztárakról (társládák), (73—76. §§.) a XII. » » a magánegyesülés utján létesített betegsegélyző pénztárakról, (77. §.) a XIII. » » a vitás kérdések eldöntése körül követendő eljárásról, (78—83. §§.) a XIV. » » az eljáró halóságokról, (84—85. §§.) a XV. » » a »büntető határozatok«-ról; végre (86—93. §§.) a XVI. » » az átmeneti és zárhatározatokról. A részletekben a bizottság a minister ur hozzájárulásával s részben kezdeményezésére több érdemleges módosítást is tett, a melyek azonban a fent kifejtett alapelveken mit sem változtattak s csupán a kivitelre vonatkoznak. Ezen módosítások miatt a bizottság kívánatosnak látja a törvényjavaslat új szövegezését és újra nyomatását, a melybe a változtatások világosan megjelölve befoglaltassanak. A jobbadán stylaris és egyéb apróbb önmagukat ajánló változtatások indokolását elhagyva, itt csupán a főbb módosítások magyarázatára kívánunk kiterjeszkedni. így: A 4. §-ban a szabad elhatározásuk alapján biztosithatók sorába a bizottság, tekintettel arra, hogy mennyire emeli a munkás munkaképességét az a feletti megnyugvás, hogy családjáról is szükség esetén gondoskodva lesz, felveendőnek határozta a biztosított munkás családtagjait is s ugyanezek járulékait és illetve segélyezését illetőleg a 23 §-hoz tett módosításunk intézkedik. A 8. §-ban a táppénz maximumát felemeltük 70°/<>-ról 75°/o-ra azon okból, hogy ez nálunk se legyen kisebb a szomszéd nyugoti államok törvényeiben megszabott mértéknél. A 22. §. végére indítványozott új pontban a postatakarékpénztárak igénybevehetőségére vonatkozó facultativ intézkedés a bizottság véleménye szerint jó részben eloszlathatja azon aggályokat, melyeknek a bizottságban is több oldalról kifejezés adatott, hogy az által, hogy a munkások jogositvák a helybeli pénztárak bármelyikébe belépni, a munkaadónak a nyilvántartás mellett a járulékok befizetése tetemes sok gondot és dolgot fog adni. A postatakarékpénztárak közvetítése által a pénzkezelés okvetlenül jelentékenyen könnyebbé tétetik s e mellett a felesleges pénz folyton kamatoztatik. Továbbá a 31. §-ban a biztosításra kötelezettek szabad választását a különféle pénztárak között, a bizottság kizárólag a kerületben létező pénztárakra kívánta szorítani, a mely intézkedés a felügyeletet jelentékenyen megkönnyitendi. Ennek megfelelő változtatást proponálunk a 49. §-nál is. A 32. §. a tagság kezdetét nem a bejelentés napjától, hanem a megtörtént felvétel napjától javasoljuk számíttatni. Az eredeti törvényjavaslat 53. §-át a bizottság nem elég világosnak, ennélfogva újra átdolgozandónak s inkább az általános intézkedések közé tartozónak találván, törölte s helyette a 86. (régi 87.) §-hoz beillesztett új pontot elfogadásra ajánlja. Végre a 73. §-on tett módosítás a magánegyesületi pénztárak törvényes elismerésének feltételeit szabatosabban kívánja meghatározni. Mely módosításokkal a törvényjavaslatnak részleteiben leendő elfogadását is tisztelettel ajánljuk. Budapesten, 1890. évi deczember hó 3-án. Falk Miksa s. k., Perlaky Elek s. k., a közgazdasági bizottság elnöke. a közgazdasági bizottság előadója.