Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-934. Törvényjavaslat, az Egyptommal 1890. évi augusztus hó 16-án kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről

284 934. szám. A két intézkedés közt azon különbség van, hogy a török szabályzat szerint a török vámtisztviselőnek csak akkor áll jogában a kutatást végrehajtani, ha az illető consularis tiszt­viselő, akinek közbenjárása kikérendő, magára hosszabb ideig váratna. Az egyptomi szabály­zat szerint ellenben a consul nem kéretik fel közbenjárásra, hanem megjelenhetés végett csak értesíttetik a szándékolt kutatásról a nélkül, hogy megjelenését bevárni szükséges volna. A második különbség az, hogy a török szabályzat házkutatásokról nem szól, hanem csak az üzlethelyiségekben foganatosítható kutatásokról. A XIII. czikkben foglalt kivételek természetes következményei Egyptom kivételes viszonyainak. Minthogy Egyptomnak több régi egyezménye még nem járt le és ezen szerződések alapján a beviteli vám Egyptomban 8%, az egyezmény XIV. czikkében kimondatik, hogy a VI. czikkben megállapított vámok (10%) alkalmazása mindaddig függőben marad, mig a többi államok bevitelére is nem lesznek alkalmazhatók. Egyúttal megállapittatott, hogy a magyar vagy osztrák árúk vámozás tekintetében időközben is a legnagyobb kedvezésben részesitendők és semmi esetre a Vl-ik czikkben megjelölt vámoknál magasabb vámokkal nem terhelhetők. A XV. czikkben az egyezmény határozatai kiterjesztetnek azon területekre is, melyek az osztrák-magyar monarchiával már jelenleg egységes vámterületet képeznek, vagy jövőben képezni fognak. A XVI. czikk az egyezmény tartamát 1891. évi január hó 1-étől számítandó 10 évre állapítja meg oly kikötéssel, hogy ha a szerződés egy évvel a lejárat előtt fel nem mondat­nék, meghosszabbítottnak tekintendő, mig az egyik vagy a másik fél részéről fel nem mondatik. Miután azonban a kormány az 1890. évi XXVII. t.-cz. általoda utasíttatott, hogy az ép emiitett törvény felhatalmazása alapján tett oly intézkedései, melyek hatálya 1890. évi deczember hó 31-én túl terjednének, alkotmányos tárgyalás végett az országgyűlés elé terjesz­tendők, a kormány föntart >tta magának a jogot, hogy az egyezménytől, ha a törvényhozás azt nem fogadná el, 1891. évi január hó 1-je előtt visszaléphessen. Végre megjegyzem, hogy a jelen egyezmény megállapodásai érintetlenül hagyják azon jogokat, kiváltságokat és mentességeket, melyek a magyar vagy osztrák alattvalóknak, hajók­nak vagy a kereskedelemnek az érvényben álló capitulatiók, szerződések és megállapodások által nyújtattak. Ennek következtében ezen jogok, kiváltságok és mentességek, a mennyiben a jelen egyezmény által nem módosíttattak, továbbra is érvényben maradnak. Minthogy az előterjesztett egyezmény a tisztelettel előadottak szerint Egyptomba irányuló forgalmunk érdekeit oly mérvben biztosítja, hogy főbb termékeink és árúink hosszabb időre állandó piaczra számithatnak és másrészt Egyptomnak is részünkről oly előnyök nyúj­tatnak, melyek kereskedelmi összeköttetéseink további fejlesztésére jótékony hatással leende­nek, részemről ajánlom az egyezmény elfogadását. Budapesten, 1890. évi november hó 28-án. Baross Gábor s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister.

Next

/
Thumbnails
Contents