Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.
Irományszámok - 1887-931. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, "az 1889. évi állami zárszámadás s a vaskapu-szabályozás költségeiről szóló számadás" megvizsgálása tárgyában
246 . 931. szám. pedig kinevezve vannak, vagy lettek, az ebbeli illetékes járandőságot tőlük megtagadni nem lehetett. A zárszámadás-vizsgáló bizottság egyébiránt megjegyzendőnek találja, miszerint az őrnagyi rangfokozatban feltüntetett többlettel szemben a többi* rangfokozatokban 1889-ben nagyobb mérvű megtakarítás mutatkozik, ugy, hogy az egész czím költségvetési hiteiénél túlkiadás nem merült föl. 11. csini. Építkezésekre 5 lovassági állomáson, a kincstári laktanyákban levő legénységi férőhelyek, istállókés raktárakra 20.000 frtjával: megszavaztatott • . 100.000 frt — kr., utalványoztatott 194.332 » 50 » túlkiadás • 94.332 fit 50 kr., melynek oka abban rejlik, hogy a költségvetés szerkesztése idejében az e czímen felmerülendő rendkivüli költségeket biztosan megállapítani még nem lehetett, minélfogva az előirányzott szükséglet a költségvetésbe csak hozzávetőleg, átlagos összegben volt felvehető; mihez hozzájárult még azon körülmény is, hogy az előirányzatban külön volt a gyalogsági és külön a lovassági állomások szükséglete kitüntetve. Már pedig a honvédségi állomásokon az épitési költségeknek külön a gyalogságra és külön a lovasságra eső része szigorúan el nem választható, mert példának okáért Jászberényben, Békésgyulán stb. a lovasság a gyalogsággal egy és ugyanazon laktanyában lévén elhelyezve, az ily állomásokon az építkezések és átalakitásoknak szükségképen együtt kellett történniük s annak szigorú elválasztása, hogy az ebbeli költségekből mennyi esik a gyalogságra és mennyi a lovasságra, nem is lehetséges. Továbbá, a midőn az uj szervezés életbeléptetése folytán a szükséges férőhelyek előállítása iránt a tárgyalások folyamatba tétettek, még előre tudni nem lehetett, hogy a hivatott törvényhatóságokkal megindított tárgyalások minő eredményre fognak vezetni, s hogy ennélfogva a fennálló kincstári épületekben tulajdonképen minő építkezések lesznek végleg foganatositandók. A t. honvédelmi minister ur indokolásában azon körülményre is utal, hogy a feljebb jelzett túlkiadás az által van ellensúlyozva, hogy a VII. fejezet 4. czíme alatt gyalogsági építkezési czélokra engedélyezett 480.000 frt csak 385.667 frt 50 kr. erejéig vétetett igénybe, illetve az 1889. évi országos határozattal nyert felhatalmazás értelmében 1890. évben leendő felhasználás czéljából az előirányzati összegből a pótkezelési időszak lejártával még rendelkezésre állott hitel nem teljes mérvben lett kiutalványozva, s igy a 4-ik és 11-ik czímet összevéve, e két czím alatt engedélyezett, összesen 580.000 írttal szemben túlhaladás nem mutatkozik. Az indokolás e részével szemben azonban a zárszámadás-vizsgáló bizottság azon megjegyzést tenni kénytelen, miszerint a jelen 11-ik és a 4. czím közt az átruházás joga a költségvetési törvényben megadva nincsen. Midőn mindazonáltal a fentebb előadott ténykörülmények, valamint annak következtében, hogy e czímnél egy új szervezésből eredő és positiv tapasztalatok hiányában egész pontossággal előre meg nem állapitható s egyébként sok esetben gyalogság és lovasság tekintetében szorosan el nem különíthető kiadásokról van szó, a fent kitüntetett 94.332 frt 50 krnyi túlkiadást a zárszámadás-vizsgáló bizottság indokoltnak és arra nézve a felmentést megadandónak találta, egyúttal azonban kötelességszerűleg felhívta a honvédelmi minister urat, h°gy J öv őben az előirányzatnak megfelelő szerkesztése s a hol az szükségesnek látszik, az átruházási jog kikérése által ily tetemes túlkiadásokat lehetőleg elkerülni igyekezzék.
