Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-931. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, "az 1889. évi állami zárszámadás s a vaskapu-szabályozás költségeiről szóló számadás" megvizsgálása tárgyában

931. szám. 153 A vallás- és közoktatásügyi, igazságügyi s honvédelmi tárczák zárszámadásai említésre méltó túlkiadást nem mutatnak, — az utalványozásban nyilvánuló eredmény alig számba vehető összegekben tér el a megszavazott hitel összegétől. A mi most már a jövedelmeket illeti, —a rendes jövedelmek tiszta bevételi többlete 1,784.242 frt 69 7» kr. Ebből az egyenes adókra esik 668.329 frt 23 kr. Visszamaradással találkozunk ugyan most is a földadónál, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójánál, a bánya-adónál, vasúti és gőzhajózási szállítási használata utáni adónál, hadmentességi díj s a vadászati és fegyveradónál stb., — de ezekre különösebb súlyt nem fektethetünk, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az egyenes adókra történt befizetések az előírás arányában számoltatnak el, s a költségvetés maga is nem arra helyezi a fősúlyt, hogy az egyenes adók egyes czíhieinél várt bevételek megfelelően legyenek előirányozva, hanem, hogy az egyenes adók együtt véve behozzák az előirányzott összeget. Mindamellett felemlitendőnek tartjuk, hogy a földadó hozadéka az előbbi évek eredményéhez képest jóval kedvezőbb; hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának csökkenése által okozható aggodalmak eloszlatására a tőkekamat-adó emelkedése teljesen alkalmas lehet; hogy a vadászati és fegyveradó az ellenőrzés szigorúbb keresztülvitele mellett minden valószínűség szerint jóval több jövedelmet fog adni, s végre, hogy a szállítási adónál mutatkozó kevesebb bevétel csakis az 1889. évi silányabb termésre vezethető vissza. A fogyasztási adók 6 milliót meghaladó összeggel multák felül az előirányzatot. A határvám, a bélyeg-, továbbá a dohány-, lottó- és sójövedék, vasművek stb. együtt és külön-külön is igen tekintélyes összeggel multák felül az előirányzatot. A kereskedelemügyi ministeri tárcza rendes jövedelmei 4 milliót meghaladó összeggel haladták meg a várt bevételeket. A m. kir. államvasutak jövedelme a 43 milliót meghaladta, vagyis — mint már volt szerencsénk említeni — az előirányzott összegnél közel negyedfél millióval adott több jövedelmet. A vallás- és közoktatásügyi, igazságügyi s honvédelmi tárczák rendes jövedelmei hasonlókép több bevételt eredményeztek, ellenben a földmívelésügyi tárcza rendes bevételei a várt Összeget be nem hozták, minek oka abban keresendő, hogy a gazdasági természetű bevételek a véletlen esélyeinek ki lévén téve, pontos előirányzásuk igen nehéz. Mindezen röviden ismertetett túlkiadások és kevesebb bevételek nem oly természetűek, hogy aggodalmakra adhatnának okot. Ellenkezőleg a fentebb ismertetett s az egyes tárczák zárszámadásairól szóló jelentéseinkben részleteire is előadott eredmények igen alkalmasok azon meggyőződésünk megszilárditására, hogy állami jövedelmeinknek évről-évre tapasztalt emelkedése egyrészt a kormány által évekkel ezelőtt inaugurált pénzügyi s közgazdasági politika helyességének elvitázhatlan bizonyítéka s hogy másrészt az utalványozásban nyilvánuló takarékosság és óvatosság garantia arra nézve, hogy az államháztartás rendezésében s az egyensúly helyreállításában elért sikereket jövőben nagyobb túlkiadások veszélyeztetni nem fogják. Azon reményben, hogy a kormány ezen, az utalványozásban nyilvánuló szigorú rendet és takarékosságot a jövőben is mindenkor szem előtt fogja tartani, örömmel constatálhatjuk az 1889. évi kezelésnek kedvező eredményét s a bizottság ezen eredménynyel szemben a maga részéről osztatlanul fejezi ki a kormánynak elismerését. Az általános ellenőrzés s a kezelés egyöntetűségének szempontjából az állami számvevőszék által időnként megejtetni szokott helyszíni vizsgálatokat igen üdvös hatásúaknak látván, őrömmel vettünk tudomást a számvevőszék jelentéséből arról, hogy az 1889. évfolyamán KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XXIV. KÖTET. 20