Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.

Irományszámok - 1887-877. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, az "Esztergom-almás-füzitői helyi érdekű vasut" engedélyezésének megtörténte tárgyában

87T. szám. Töltések (17* vagy IV4) lábas lejtővel létesítendők, a bevágás lejtői pedig az anyag minősége szerint lesznek előállitandók. Az anyagárok lejtője egy lábasnál meredekebb nem lehet és a töltés lába és a nyitandó anyagárok lejtője közt legalább 0'6 méter széles padka hagyandó; azonfelül az anyagárkok oly módon létesítendők, hogy azokba káros vízfolyások ne keletkezhessenek. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 1*20 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak ugy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között O's méter nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság lo méternél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelitik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozaudók és a szükséghez mért partvédmtívekkel ellátandók. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számított 8—8 méter hosszaságban 15 centiméter, azontúl pedig 10 centiméter magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek létesítendők. Az állomási hozzájáró utak azon részei, melyeket engedélyesek tartoznak előállítani, valamint az állomási fönsíkon fekvő utak is 15 centiméter vastagságú kőalappal és 10 centiméter vastagságú kavicsréteggel létesitendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 Dm. és minden egyes őrháznál legalább 1.000 Dm.-nyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához bánya- vagy folyamkavics használandó s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0*25 méter vastagsággal és a síntalpak magasságában 2's méter szélességgel kell birnia. Állomási terek, az utak kivételével, 10 centiméter, őrházi fensíkok pedig 5 centiméter vastag kavicsréteggel boritandók. Tartalékul kötelesek engedélyesek kilométerenként 40 köbméter beágyazási anyagot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon vízáteresztők, melyek felett feltöltés alkalmaztatik, valamint a nyilt műtárgyak ellenfalai is kő vagy téglából építendők. A nyilt műtárgyak hordszerkezetei 2 méter nyilasig fából, a 2 méternél nagyobb nyílású hidaknál pedig vasból létesitendők. III. Felépítmény. A pálya 1*435 méter vágányszélességgel építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23*6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, miszerint igénybevételök 4.500 kgrm. keréknyomás alatt négyzet-centiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága, középtől-középig mérve, az állomásokon legalább 4*5 méter, a nyilt vonalon pedig legalább 3*6 métert tegyen. KÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92. XXIII. KÖTET. 12