Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.

Irományszámok - 1887-877. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, az "Esztergom-almás-füzitői helyi érdekű vasut" engedélyezésének megtörténte tárgyában

877. szám. 85 az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni,— és az oszlopokat s a többi építési anyagokat az építendő' pálya mentén az illető posta- és távirdaigazgatóság által meghatározott módon és időben, a már lerakott vasutvágányon saját költségükön szétosztatni. A kereskedelemügyi m. kir. ministemek jogában áll a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távírda-, esetleg távbeszélő-vezetékeket alkalmaztatni, ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett, már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át. Az üzleti távírda-, távbeszélő- és villamos vezetékek és berendezések, összes alkatrészeikké] együtt a vasút kiegészítő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokmány 22. §-ában megállapított esetekben és módok szerint az államra haramiának át. Egyébként az 1888: XXXI. t.-czikk, valamint az ennek alapján kibocsátott, vagy kibocsátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve 1877-ben kötött egyezmény határozatai az engedélyesekre nézve is kötelezők maradnak és lesznek. 19. §. Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vona]on annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyesek kötelesek lesznek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek, s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. Az engedélyesek kötelesek továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegybevétel kilométerenként 14.000 frtot osztrák értékben meghalad. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyesektől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető'. 20. §. Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni, s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig, a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni. Kötelesek továbbá az engedélyesek a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 21. §. Engedélyeseknek jogukban álland részvénytársaságot alapítani s a tényleges építési ég berendezési költség beszerzése czéljából névre, vagy előmutatóra szóló czímleteket az 1888 : IV. törvényczikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett kibocsátani, mely kibocsátásnak módozatait a kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénzügy ministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények vagy kötvények bocsáttatnának ki, — a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi kötvényeknek s illetve részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a m. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e kötvényeknek s elsőbbségi részvényeknek legfeljebb 5%-kal megszabandó osztaléka, illetve kamatja lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesz