Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.
Irományszámok - 1887-877. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, az "Esztergom-almás-füzitői helyi érdekű vasut" engedélyezésének megtörténte tárgyában
82 877. szám. 11. §. Az engedélyezett pálya üzletének kezelését az 1880 : XXXI. törvényczikk 8. §-ának b), illetve az 1888. évi IV. törvényczikk 6. §-ának a) pontja alapján engedélyesek a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokmány kiegészítő részét képezi. 12. §. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon használatban levő Il-od osztályú — illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyesek három kocsiosztályt rendeznének be, a közbeneső osztályért, személy- és kilométerenként 4 kr. díjtétel szedhető be. b) Uti podgyásznál és gyorsárúilál, melyek 10 klgr.-nyi súlytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 klgr. és kilométerenként 0*4o krnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabadsúly nem követelhető. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kg.-kint az I. darabárú-osztályban 0*90 kr., a II. mérsékelt darabárú-osztályban 0'60 kr. és a terjedelmes árúk után 1*20 kr. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla, teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 0*50 kr. díjtétel mellett szállítandó. A kocsirakományokban feladásra kerül3 egyéb árúkra nézve a mérsékelt darabárú-osztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállítási határozmányok tekintetében, valamint a kezelési és mellékilletékek s végül a hullák, hintók, élő állatok, külön vonatok stb. viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 7-ik §-ban megállapított tényleges építési és berendezési töke 7%>-át meghaladja, jogában állaud a kereskedelemügyi m. kir. ministeruek az engedélyesek meghallgatása mellett, a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyesek a vasút üzletét mindenkor olykép kötelesek vezetni, hogy díjszabási intézkedések a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangban legyenek. Ezen czélból engedélyesek különösen kötelezik magukat: 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre nézve engedélyeznek, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogják, ha ezek saját vonalukon legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek. 2. Hogy külföldi czikkre soha alacsonyabb díjtételt, vagy díjrészletet nem fognak engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikk Után valamely közelebb fekvő állomásból szednek. 3. Az adriai kikötők felé irányuló forgalomban az engedélyesek vonalán mérséklések csupán a hazai kikötő javára fognak engedélyeztetni. 4. A m. kir. államvasutakon a személydíjszabás tekintetében életbeléptetett zónadíjszabási
