Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.

Irományszámok - 1887-874. Törvényjavaslat, az Olaszországgal 1890. évi julius 8-án Bécsben az irodalmi vagy művészeti művek szerzői jogának kölcsönös oltalma iránt kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában

46 874. azám. autres écrits; les oeuvres dramatiques, les compositions musicales, les oeuvres dramaticomusicales ; les oeuvres de dessin, de peinture, de sculpture, de gravure; les lithographies, les illustrations, les cartes géologiques et géographiques; les dessins, plans, croquis et oeuvres plastiques, relatifs á la géographie, a la topographie, aux sciences naturelles, á la géométrie, á l'architecture et aux sciences techniques; et en général toute production quelconque du domaine scientifique, littéraire ou artistique. Article 3. Est considéré comme pays d'origine de l'ocuvre celui de la premiere publication, ou, si cetté publication a eu lieu simultanément dáns deux ou plusieurs lieux, situés dans les territoires des Hautes Parties contractantes, celui d'entre eux dönt la législation accorde la durée de protection la plus courte. Pour les oeuvres non publiées, le pays auquel appartient l'auteur est considéré comme pays d'origine de l'oeuvre. Article 4. Dans les relations entre les Royaumes et Pays représentés au Reichsrath autrichien et le Royaume d'Italie, la jouissance des droits garantis par la présente Convention est subordonnée á l'accomplissement des conditions et formalitás prescrites par la législation du pays d'origine de l'oeuvre. Dans les relations entre les pays de la Couronne hongroise et le Royaume d'Italie, la jouissance de ces droits est subordonnée á l'accomplissement des conditions et formalitás prescrites par les lois et réglements, tant du pays d'origine, que du pays oú la protection dóit étre accordée. Article 5. Pour que les auteurs des ouvrages protégés par la présente Convention soient, jousqu'á preuve contraire, considérés comme tels et admis, eu conséquence, devant les tribunaux vagy más irói müvek; a színmüvek, a zeneművek, a zenés színmüvek; a rajzművészeti, festészeti, szobrászati művek, a metszetek; a kőnyomatok, az illustratiók; a földtani és földrajzi térképek; a földrajzi, helyrajzi, természettudományi, mértani, építészeti és műszaki rajzok, tervek, vázlatok és domborművek; valamint általában minden tudományos, irodalmi és művészeti termékek. 3. czikk. A mű eredetének területe gyanánt az tekintendő, a hol a mű először tétetett közzé; ha pedig a mű a Magas Szerződőfelek területein fekvő két vagy több helyen egyszerre tétetett közzé, ezek közül a mű eredetének területe gyanánt az tekintendő, melynek törvényhozása szerint az oltalom időtartama a legrövidebb. A közzé nem tett művek eredetének területe gyanánt azon ország tekintendő, a melynek honosa a szerző. 4. czikk. Az ausztriai birodalmi tanácsban képviselt királyságok s országok és az olasz királyság közti viszonyokat illetőleg a jelen államszerződéssel biztosított jogok élvezete azon föltételek és alakszerűségek betöltésétől tétetik függővé, a melyeket a mű eredetének területén érvényes törvényhozás állapit meg. A magyar korona országai és az olasz királyság közti viszonyokat illetőleg e jogok élvezete függővé tétetik azon törvények és rendeletek által előirt feltételek és alakszerűségek betöltésétől, a melyek nemcsak a mű eredetének területén, hanem abban az országban is érvényben vannak, a hol az oltalom igénybe vétetik. 5. czikk. Hogy a jelen államszerződés által oltalmazott müvek szerzői az ellenkező bebizonyításáig, ilyenek gyanánt tekintessenek és ennek folytán a Magas Szerződő felek bíróságai előtt a bitor-