Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.

Irományszámok - 1887-871. Törvényjavaslat, a kir. biróságok előtt felmerült bűnügyi költségek behajtásáról és elszámolásáról

90 871. szám. alapnak idó'eló'tti kimerülése következtében, behajthatlannak bizonyul. Ez esetre a 11. §. a törlésnek legegyszerűbb módját határozza meg. A 12. §. akkor nyerhet czélszerű alkalmazást, ha a téritményköteles egyénnek készpénze van letétben az illető' kir. ügyészségnél vagy járásbíróságnál: avagy ha neki a közadók módjára való behajtás bármi oknál fogva terhesebb és módjában áll, hogy rögtöni fizetés által minden további kellemetlenségtől megszabadítsa magát. Ez utóbbi eset különösen a fegyelmileg elitélteknél gyakran fordulhat elő. A 13. §. rendelkezését az igazság indokolja. A magánvádló vagy sértett fél nem hagyható rosszabb helyzetben a bűncselekmény miatt elitéltnél. A 14. §-hoz. A befolyó téritmények legczélszertíbben a pénzügyi tárczában, egyéb hasonló természetű bevételek között számolhatók el. Minden más módozat több munkát okoz. Annak pedig, hogy eme téritmények továbbra is az igazságügyi tárczában szerepeljenek, bruttó-budget rendszerünk mellett semmi gyakorlati czélja nincsen. A 15. §-hos. A bíróság által egyelőre behajthatlannak nyilvánított költségeknek évek során át nyilvántartása és a téritménykötelesek vagyoni viszonyainak figyelemmel kisérése rendkívül nagy munkát okozna, mely az elérhető pénzügyi eredménynyel egyáltalán nem állana helyes arányban. Azért az ily költségek elő sem iratnak; és behajthatóságuk bekövetkeztének felfedezése lényegileg a véletlenre van bizva; kivéve abban a főfontosságú esetben, ha a téritményköteles egyén az elévülés idején belül újabb bűncselekményt követne el, a midőn annak vagyoni viszonyai újabb vizsgálat tárgyát képezik. De bármikép értesüljön a fölszámitás eszközlésére hivatott közeg az elitélt vagyoni viszonyainak hello megjavulásáról: a követelés az elévülés beálltáig, a behajthatóság bekövetkeztének birói megállapítása nélkül is beszedhető; mert az ítélet hozatala idejében fenforgó behajthatlanságnak megállapítása egyedül azért ruháztatik a bíróságra, hogy az illető követelés nagyobb megnyugvással legyen a nyilvántartásból kihagyható, s e szerint ama birói megállapítás administrativ természetű és feltételes rendelkezést képez; a követelés [pedig az elévülés ideje alatt fennáll. A 16. §. a közadókra törvényileg megszabott elévülést a bűnügyi költsógtéritményi tartozásokra is kiterjeszti, és az elévülés kezdetét eme követelések természetének megfelelően szabályozza. A 17. és 18-ik §§. átmeneti intézkedéseket tartalmaznak. Jelenleg százezernél több tétel vezettetik a nyilvántartásokban, melyek évek hosszú során át 1888. év végéig Írattak elő és mindeddig behajthatók nem voltak, mert az e czélra szükséges adatok meg nem szereztethettek. Eme tételeknek nagy része a 15. §. rendelkezése alapján törölhető volna; de föltéve, hogy e javaslat a jelen év végén lépne életbe, még az 1886. elejétől fölszámithatóvá lett tételeket is át kellene irni a pénzügyigazgatóságok számlájára, a mi igen nagy és meddő munka volna; s e mellett az első tételek az átszámolás után csakhamar elévülnének, tehát elég ideje sem maradna a pénzügyi közegeknek azok behajtására. Ennek elkerülése végett a 17. §. minden követelést, mely 1888. év végéig előiratott és a törvény életbeléptéig be nem hajtatott, egyszerűen töröltnek jelent ki, és ezzel időt enged az 1889. év elejétől fogva előírásba vett tartozásoknak a 18. §. rendelkezései szerinti megvizsgálására és behajtására. A 19. §. ózt rendeli, hogy Budapest főváros területén azok a teendők, melyeket ezen törvényjavaslat egyebütt a pénzügyigazgatóságokra ró, a kir. adófelügyelő hatáskörébe tartoznak. Kelt Budapesten, 1890. évi október hó 1-én. Szilágyi Dezső s. h., m. kir. igazságügyi minisíer.