Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.

Irományszámok - 1887-882. Törvényjavaslat, az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről

162 882. szám. 6. bányatársládák (Knappschafts-Kassen); vagy végre 7. bejegyzett egyesületi pénztárak (Eingeschriebene Hilfskassen). Már a biztosítási kényszer általános kimondása előtt helyhatósági szabályzat alapján létesültek egyes kényszerbiztositási pénztárak, a melyek mint helyi pénztárak (Ortskassen) a törvény keretébe befoglalandók voltak.—Miután azonban a törvény azon szempontból indult ki, hogy egyrészt a betegsegélyző pénztárak leghelyesebben akkor működhessenek, ha könnyen áttekinthető és nem túlságos számú, de közös érdekkel egymáshoz fűzött tagokra terjednek ki, ezen helyi pénztárakon kivül még a gyári, illetve vállalati, építési, ipartársulati pénztárakat, valamint a bányatársládákat is elismerte. Tekintve azonban, hogy ugy a helyi pénztárak, mint a többi itt felsorolt pénztárak többnyire bizonyos egyforma hivatásu egyénekből alakultak, ezek nem meríthették ki, illetve nem foglalhatták magukba a biztosításra kötelezett munkások nagy zömét, minélfogva gondoskodni kellett az önként belépők számára oly pénztárról, mely őket felvenni feltétlenül köteles legyen. — Ehhez képest a német törvényhozás a községi biztosítást (Gemeinde-Krankenkassen) léptette életbe, mely azonban többnyire a segély legkisebb mérvét nyújtja a fizetendő legcsekélyebb járulék ellenében. A németországi betegsegélyezés eredményei 1887. végével a következők: szám tagok betegségi napok Községi betegsegélyző pénztárak ....... 7.208 591.872 2,798.589 Helyi > > . 3.707 1,722.307 10,253.106 Vállalati » > ....... 5.631 1,340.007 7,882.527 Építési » > . . • 63 113.034 174.357 Ipartársulati > > 326 39.058 190.192 Bejegyzett egyleti betegsegélyző pénztárak .... 1.799 719.554 4,834.597 Szövetségi államok törvényei szerint alkotott segélypénztárak 463 144.074 977.337 Összeg ~~~. '. . 19.197 4,567.906 27,112.705. E szerint a német birodalomnak 47,350.000 lakosára esik 4,567.906 biztosított egyén és igy majdnem minden tizedik egyén betegség esetére biztosítva van. — A biztosító pénztárak bevételei 56 millió márkára a betegápolásra és más czélokra, a tagokra fordított kiadások 47 millió márkára rúgtak. Ausztria, hol már az 1837. évi február 18-án kiadott úgynevezett élelmezési normativum a munkaadót 4 heti kórházi ápolási költség viselésére kötelezte, s hol az 1854-iki bányatörvény által szabályozott bányatársládák is a kényszerbiztositás előzményeinek tekintendők — csakhamar követte a német birodalom törvényhozását és meghozta az 1888. évi márczius 30-iki törvényt, mely a betegsegélyezési biztosítása szintén kötelező alapokra fektette. E törvény, mely 1889. évi augusztus elsejével lépett hatályba, lényegükben ugyanazon alapelvek szerint szabályozta ezen ügyet, melyek már a hasonló németbirodalmi törvényben feltalálhatók. A betegsegélyező pénztárak kötelezett tagjai: 1. mindazok, kik a baleset ellen törvényileg biztositandók; 2. a bányaüzemben alkalmazottak; 3. a vasúti és belvízi hajózásnál alkalmazottak; 4. az ipartörvény alá eső üzemeknél alkalmazottak. Önként csatlakozhatnak a munkaadó beleegyezésével a földmívelési és erdészeti munkások, továbbá az önálló, de más iparos részére saját külön telepeken dolgozó iparosok és mások, a kik a 35 éves kort túl nem haladták, vagy a kiknek felvételét az illető pénztár alapszabályai megengedik.