Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.
Irományszámok - 1887-881. Törvényjavaslat, a magyar északkeleti vasut-részvénytársaság vasutvonalainak, megváltása iránt az 1890. évi XXXI-ik törvényczikk alapján folyó évi junius 16-án/julius 4-én megkötött szerződés jóváhagyása és beczikkelyezéséről
881. szám. 135 vertálás utján beváltott czímletek levonása után forgalomban meghagyott 26,634.000 ezüst forintnyi, továbbá az 1875. évi július hó 1 én felvett 5*/«-os 26,000.000 német birodalmi márknyi, s végre az 1878. évi augusztus hó 25-én felvett 6°/«-os 1,605.000 arany forintnyi elsőbbségi kölcsönökröl kibocsátott s még forgalomban levő részlet-kötvények 5%-os kamatait ezüstben, illetve 5°/«-os és 6%-os kamatait aranyban, valamint a kisorsolt részlet-kötvényeknek névszerinti ezüst, illetve arany értékeit is, a helybenhagyott törlesztési tervekhez képest a részlet-kötvényekben megjelölt időben és a budapesti és bécsi hivatalos lapokban közhírré teendő helyeken a jelen szerződés jogerejüvé válta napjától kezdve a >magyar éjszakkeleti vasut< részvénytársaság helyett minden adó, bélyeg és illeték levonása nélkül pontosan kifizeti, addig is a vasut-részvénytársaság ebbeli kötelezettsége épségben maradván. A »magyar éjszakkeleti vasút* részvénytársaság által az 1875. évi XLI. és 1876. évi XI. t.-ez. alapján 2,385.200 arany forint erejéig felvett új beruházási kölcsön 5%-os, valamint az 1888. évi XVII-ik t.-cz. alapján 16,912.200 német birodalmi mark erejéig felvett új beruházási kölcsön 4 x /2%-os kamatait és törlesztési szükségletét, ugy mint eddig, jövőre is a magyar állam fogja a magyar északkeleti vasuttársulat helyett fizetni. HL §• Az előző §-ban megállapított határnaptól kezdve esedékes részvényszelvényekért a magyar állam a »magyar éjszakkeleti vasut« részvénytársaságnak 17,756.000 ezüst forint névértékben forgalomban levő részvényei után 5*/»-ot (200 frtos részvényenként 10 forintot) két egyenlő részletben és pedig minden év január hó 1-ső és július hó 1-sö napjain fog o. é. ezüstben az illető részvény-tulajdonosoknak a m. kir. központi állampénztárnál Budapesten vagy a társasági igazgatóság javaslatára időnként a kormány által megállapított s a magyar és osztrák hivatalos lapokban közzéteendő fizetési helyeken minden adó levonása nélkül, de ugy a részvények, mint az elsőbbségi kötvények után fizetendő szelvény-bélyegilleték levonásával, osztalék gyanánt kifizetni. A magyar állam minden adó, bélyeg és illeték levonása nélkül fogja a kormány által megállapítandó törlesztési terv alapján annak idején kisorsolt részvényeknek névszerinti értékét a részvény-tulajdonosoknak o. é. ezüstben a m. kir. központi állampénztárnál Budapesten vagy a társasági igazgatóság javaslatára időnként a kormány által megállapított s a magyar és osztrák hivatalos lapokban közzéteendő fizetési helyeken kifizetni. IV. §. A magyar állam részére kiköttetik a jog, hogy a társasági részvénytőkét az előző §. szerint megállapítandó törlesztési tervtől eltérőleg bármikor egyszerre is lefizethesse. Ha az állam az előző bekezdésben kikötött jogával a jelen szerződés jogerőre emelkedésétől számítandó két év alatt élne, a részvényeket, tekintettel a szelvény-bélyegilleték levonása által azokat ma érő osztalék-apadásra, minden teljes névértékű 200 o. é. ezüst forintért adandó 197, az az: Egyszázkilenczvenhét o. é. ezüst forinttal fogja beváltani. Ha ellenben az állam ezen jogával az imént meghatározott két év alatt nem élne, a részvények teljes névértékkel lesznek beváltandók. Felhatalmazza továbbá a társaság a kormányt, hogy a társasági kölcsönöket saját ügykörében felmondhassa; hogy továbbá az ekként netán beváltandó, illetve convertálandó elsőbbségi kötvények birtokosai javára a társaság vonalaira bekebelezett zálogjogot a társaság további meghallgatása nélkül töröltethesse; s hogy végre az azok helyett esetleg kibocsátandó állami kölcsön-kötvények birtokosai javára a zálogjogot ugyanazon vonalakra a társaság további megkérdezése nélkül bekebeleztethesse.
