Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.
Irományszámok - 1887-880. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a mármarossziget-szigetkamara, - szigetkamara-szlatina és szigetkamara-nagy-bocskó, - illetve kis-bocskói helyi érdekű vasutvonalak engedélyezése tárgyában
880. szára. 125 mármarossziget-szigetkamarai és a szigetkamara-szlatinai vonalakra nézve ellenben 1926. évi május hó l-ig terjedöleg állapittatik meg s egyúttal a szigetkamara-rónaszéki és szigetkamarasugatagi keskenyvágányú helyi érdekű vasutak építésére és üzletére 1883. évi február hó 24-én kiadott engedélyokmány 23-ik §-a első bekezdésének hatályon kivül helyezése mellett a most említett vonalak engedélyének tartama 1926. évi május hó l-ig meghosszabbittatik. Az ekként megállapított, illetve meghosszabbított engedély leteltével az illető vasutvonalak és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódai az illető vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A szóban forgó vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint a vonalak és tartozékaiknak függő adósságokkal vagy bárminemű kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t. ez. 2-ik §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok iránytadók. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2-ik §-ában és az 1888. évi IV. t.-cz. 2-ik §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetbfcn átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m.: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes vagy jogutódjai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalék-alapot és a künnlevö cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 23. §. A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának ugy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felöl minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyest a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi tn. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben résztvenni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy az állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokmánynyal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni s erről a nevezett ministernek további eljárás végett jelentést tenni. 24. §. A kereskedelemügyi m. kir. ministert megilleti a jog, hogy engedélyest a jelen engedélyokmány és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeinek, úgyszintén a kormány által az engedélyest kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 100 frttól 10.000 frtig terjedhető birság kivetése álta leszoríthassa.
