Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.

Irományszámok - 1887-880. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a mármarossziget-szigetkamara, - szigetkamara-szlatina és szigetkamara-nagy-bocskó, - illetve kis-bocskói helyi érdekű vasutvonalak engedélyezése tárgyában

880. szám. 123 16. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokmány alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbízattak, igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók. 17. §. Az engedélyes a jelen engedélyokmány tárgyát képező vasúti vonalakon vagy azoknak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi m. kir. minister kívánatára a m. kir. postát szállí­tani köteles. A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti utón fogja megállapítani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. • Az engedélyezett vaspályavonalak mentén, vagy az egyes állomásokban szükséges üzleti távírdák, távbeszélők, vagy villamos jelzők iránt az 1888. évi XXXI. t.-cz. és az annak alapján kibocsátott rendeletek határozmányai mérvadók, melyekhez az engedélyes szorosan alkalmazkodni köteles. A távírdák, távbeszélők és villamos jelzők felállításához, berendezéséhez és üzletbentartásához a kereskedelemügyi m. kir. ministertöl előzetesen külön engedély eszközlendö ki, mely alka­lommal az építés, berendezés és üzletbentartás feltételei a kereskedelemügyi m. kir. minister által rendeleti utón fognak meg állapíttatni, mihez engedélyes alkalmazkodni köteles. Engedélyes a vasútra vonatkozó építési engedély kinyerése után a távírda, távbeszélő, vagy villamos jelzők létesítésének engedélyezése iránt még oly időben köteles a kereskedelem­ügyi m. kir. ministerhez folyamodni, hogy a szóban forgó berendezések a vasutvonalak for­galomba helyezése alkalmával szintén már teljesen készen használhatók legyenek. A kereskedelemügyi m. kir. minister részére fentartva marad a jog, hogy a vaspálya­vonalak mentén szükséges üzleti távirda-, vagy távbeszélő-vezetéknek a pálya indóházain, esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelző készülé­kekig való kiépítését, a részletekre nézve az illető posta- és távirdaigazgatóság és az engedélyes közt, a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásának fentartása mellett jegyzőkönyvileg megállapított feltételeknek megfelelően saját közegei által foganatosíthassa. Ez esetben, amennyiben az üzleti távirda-, vagy távbeszélő-vezetékekkel egyidejűleg állami távirda- vagy távbeszélő-vezeték nem építtetnék, engedélyes köteles az oszlopok és más épí­tési anyagok összes árát s az összes építési költségeket, a mennyiben pedig egyidejűleg állami távirda- vagy távbeszélő-vezeték is építtetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát és az összes építési költségeknek az üzleti vezetékek létesítésére fordított aránylagos részét a kereskedelem­ügyi m. kir. ministernek megtéríteni. Mindkét esetben köteles engedélyes az építkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, — és az oszlopokat s a többi építési anyagokat az építendő vasutvonalak mentén az illető posta- és távirdaigazgatóság által megha­tározott módon és időben, a már lerakott vasutvágányon saját költségén szétosztatni. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a vasutvonalak mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távirda-, esetleg távbeszélő-vezetékeket alkalmaztatni, ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át. 16*

Next

/
Thumbnails
Contents