Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.

Irományszámok - 1887-878. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, az ipolyságh-balassagyarmati helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

878. szám. 95 A pályán a vonatok óránkinti 30 km. legnagyobb sebességgel közlekedhetnek. A sínek aczélból gyártandók, folyóméterenkint 21*75 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő' sínkötés alkalmazása mellett oly sürfín rakott talpfákon helyezendök el, hogy igénybevételök négyzet-centiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A pályán Ipolyság csatlakozási állomáson kivül a következő állomások létesíttetnek: Drégely-Palánk állomás 330 m. hosszban, Ipoly-Vecze megállóhely, Dejtár vizállomás, 330 m. hosszban, Balassa-Gyarmat végállomás 515 m. hosszban. Engedélyes vasúttársaság a pálya építését az engedélyokmányi függelék keltétől számított két év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni köteles. A pálya tényleges építési és üzletberendezési költségei 1,220.000 forinttal, vagyis pályakilométerenkint 42.069 forinttal állapitvák meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 150.000 forint, tehát kilométerenként 5.172 forint fordítandó. A forgalmi eszközökre fölvett ezen nagyobb összeget indokolja az, hogy a mindinkább emelkedő forgalomra való tekintettel a járműtelep minél nagyobb szaporítása általában kívánatos. Az esztergomnána-ipolysági helyi érdekű vasút engedélyokmányának 20. és 21. §-ában engedélyezett kereseti, jövedelmi, illetve szállítási adómentesség az ipolyság-balassagyarmati vasútvonalra nézve is az előbb emiitett engedélyokmány keltétől számíttatik. Az engedélyes vasut-részvénytársaság feljogosittatik továbbá, hogy befektetési tőkéjét azon építési tőke 5*2®/o-ának megfelelő évjáradék erejéig felemelhesse, mely a fenjelzett s maximalis összegnek tekintendő 1,220.000 forintnyi tényleges építési költség keretén belül, az érdekeltségi hozzájárulások levonásával megállapittatni fog. Díjszabási szempontból a hazai ipar érdekében szükséges kikötések itt is érvényesíttettek, valamint kiköttetett, hogy az engedélyes vasúttársaság a garam-ipolyvölgyi helyi érdekű vasútnak már forgalomban levő esztergomnána-ipolysági és csata-lévai vonalrészein is a magyar kir. államvasutak új személy díjszabási rendszerét oly vasutakkal való forgalomban, melyeken ezen díjszabási rendszer érvényben van,f vagy életbe lép, mindazonáltal a saját állomásai közötti forgalom kivételével, életbe fogja léptetni. A vasút engedélye az esztergomnána-ipolysági és csata-lévai vasutvonalak engedélyével egyidejűleg fog lejárni. Egyebekben az engedélyokmány függelékének határozmányai az esztergomnána-ipolysági helyi érdekű vasút építésére és üzletére kiadott engedélyokmányban foglalt határozmányokkal megegyeznek, s illetőleg a többször emiitett vasút engedélyokmányában foglalt határozatok az ipolyság-balassagyarmati vasútra is kiterjesztetnek, s minthogy e vonal különben is folytatását és kiegészítését képezi az esztergomnána-ipolysági és csata-lévai vonalaknak, melyek garamipolyvölgyi helyi érdekű vasút elnevezés alatt már egyesitvék, az ipolyság-balassagyarmati helyi érdekű vasútra nem volt szükséges külön engedélyokmányt kiadni, hanem ugy, miként a csata-lévai folytatólagos vonalnál történt, az ipolyság-balassagyarmati folytatólagos vonal is az esztergomnána-ipolysági helyi érdekű vasút engedélyokmányához kiadott II. függelék utján engedélyeztetett. Az előadottak alapján tisztelettel kérem a t. képviselőházat, hogy ezen jelentésemet tudomásul venni s azt hasonló czélból a főrendiházzal is közölni méltóztassék. Budapesten, 1890. évi szeptember hó 14-én. Baross Gábor $. k., kereskedelemügyi m. kir. tmnister.