Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-768. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a sümeg-tapolczai helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában

768. szám. 79 A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti utón fogja megállapitani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén, vagy az egyes állomásokban szükséges üzleti távírdák, távbeszélők vagy villamos jelzők iránt az 1888. évi XXXI. t.-cz. és az annak alap­ján kibocsátott rendeletek határozmányai mérvadók, melyekhez az engedélyes szorosan alkal­mazkodni köteles. A távírdák, távbeszélők és villamos jelzők felállításához, berendezéséhez és üzletben tartásához a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen külön engedély eszközlendő ki, mely alkalommal az épités, berendezés és üzletben tartás föltételei a kereskedelemügyi m. kir. minister által rendeleti utón fognak megállapittatni, mihez engedélyes alkalmazkodni köteles. Engedélyes a vasútra vonatkozó épitési engedély kinyerése után a távírda, távbeszélő vagy villamos jelzők létesítésének engedélyezése iránt meg oly időben köteles a kereskedelem­ügyi m. kir. ministerhez folyamodni, hogy a szóban forgó berendezések a vasút forgalomba helyezése alkalmával szintén már teljesen készen használhatók legyenek. A kereskedelemügyi m. kir. minister részére fentartva marad a jog, hogy a vaspálya­vonal mentén szükséges üzleti távírda-, vagy távbeszélő-vezetékeknek a pálya indóházain, esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelző-készülékekig való kiépítését, a részletekre nézve az illető posta- és távirdaigazgatóság és az engedélyes közt, a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásának fentartása mellett jegyzőkönyvileg meg­állapított feltételeknek megfelelően saját közegei által foganatosíthassa. Ez esetben, a mennyiben az üzleti távírda-, vagy távbeszélő-vezetékekkel egyidejűleg állami távírda-, vagy távbeszélő-vezeték nem építtetnék, engedélyes köteles az oszlopok és más épitési anyagok összes árát s az Összes épitési költségeket, — a mennyiben pedig egyidejűleg állami távírda-, vagy távbeszélő-vezeték is építtetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát és az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek létesítésére fordított aránylagos részét a keres­kedelemügyi m. kir. minÍ8ternek megtéríteni. Mindkét esetben köteles engedélyes az építkezés­hez szükséges összeget az utólagos elszámolási kamat nélkül előlegezni, és az oszlopokat s a többi épitési anyagokat az építendő pálya mentén az illető posta- és távirda-igazgatóság által meghatározott módon és időben, a már lerakott vasutvágányon saját költségén szétosztatni. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távírda-, esetleg távbeszélő-vezetékeket alkalmaztatni, ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át. Az üzleti távírda-, távbeszélő- és villamos vezetékek és berendezések, összes alkatrészeikkel együtt a vasút kiegészítő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokmány 22. §-ában megállapított esetekben és módok szerint az államra haramiának át. Egyébként az 1888: XXXI. t.-cz., valamint az ennek alapján kibocsátott, vagy kibo­csátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve 1877-ben kötött egyezmény határozatai az engedélyesre nézve is kötelezők maradnak és lesznek. 19. §. Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes köteles lesz

Next

/
Thumbnails
Contents