Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-765. Törvényjavaslat, a kisdedóvásról

60 765. szám. A dajkák gyakorlati képesítésének részletes feltételei a törvényben helyet nem foglalhatnak, de azok egyöntetű megállapítása a kormány feladatához tartozik, s azért a vallás- és közoktatásügyi ministerre bízandó. 12. §-hoz. . A kisdedóvónők hivatásuk betöltésére tanulmányaik alapján a megkívántató képesítést megszerezvén, méltányos, hogy biztosítást nyerjenek állandó alkalmazásra és ok nélkül állomásaikról elmozdíthatók ne legyenek. Ide nem sorozhatok a magánegyének által keresetforrás gyanánt fentartott és állandónak nem tekinthető kisdedóvodák kisdédóvónői, kiknek alkalmazása kölcsönösen meghatározott szerződésszerű viszonyon alapul. Minthogy pedig az állomástól s igy szerzett jogoktól való megfosztás csak a legsúlyosabb beszámítás alá eső fegyelmi vétség alapján mondható ki, az államnak kell ellenőrizni ily Ítéletek kimondását. A felekezetekkel szemben pedig az állam részére biztosítani kell azon jogot, hogy ha alapos okok vannak, a fegyelmi eljárás csakugyan megtartassák. A községek és jogi személyekkel szemben a fegyelmi eljárásra nézve a 28. §. intézkedik. 13. §-hoz. A kisdedóvodák és menedékházak személyzete csak ugy végezheti lelkiismeretesen és odaadóan kötelességét, ha a megélhetéshez megkívántató anyagi feltételek biztosítva vannak Azon mértéket, a mely a megélhetésre feltétlenül szükséges, kötelezően kell megállapítani mert a kik egész nap a gyermekek gondozásával vannak elfoglalva, más mellékkeresetre egyáltalában nem is számithatnak. A kisdedóvónő fizetésének meghatározásánál a tanítók fizetési minimumát (1868. évi XXXVIII. t.~cz. 142. §.), mint oly összeget kellett alapul venni, mely a szerényebb viszonyoknak megfelel, hasonlóképen a dajkák illetményei is csak a korlátoltabb körülmények szerint vétettek fel. A kisdedóvónők (óvók) nyugdíjigényének meghatározását azért nem vettem fel a javaslatba, mert arról már az 1875. evi XXXII. t.-czikk intézkedik. Kívánatos ugyan, hogy ezek jövőre az eddiginél előnyösebb végellátásban részesüljenek, minthogy azonban az emiitett törvény revisiójának előmunkálatai folyamatban vannak, czélszerűbbnek vélem a kisdedóvónök (óvók) nyugdíjügyének rendezéséről is a tanítói nyugdíjtörvény revisiója alkalmával gondoskodni. IV. FEJEZET. A kisdedóYodák és gyermek-menedékházak felállításának és fentartásának kötelezettsége. 14—16. §§-hoz. Ha a községekben mások, kiknek a törvény arra jogot ad, nem gondoskodtak kisdedóvodák vagy menedékházak állításáról vagy a meglevők nem elegendők, ugy a községnek, mint erkölcsi testületnek, kötelessége lakosai gyermekeinek megóvását biztosítani. A községek teherviselési képességét tekintve, az állami adót lehet legmegfelelőbb alapnak venni és ahhoz mérten meghatározni, hogy a község költségesebb kisdedóvodát vagy kevesebbe kerülő állandó, esetleg csak nyári menedékházat állitson-e. A meghatározott adómennyiség megfelel oly tőkének, a melynek 3V«-os kamataiból (tekintettel a 17-ik §-ra) az illető intézet fentartási költségei legnagyobb részben fedezhetők. Csakis a törvényhatósági joggal felruházott városok, tekintettel kiváltsááos állásukra, másrészt a vármegyék székhelyéül szolgálóvárosok, mint góczpontok, tartoznak a fokozottabb