Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-763. Törvényjavaslat, a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről szóló 1883:XXX. törvényczikk módositása tárgyában

38 763. szám. nyelvek domináló helyzetéhez leginkább ragaszkodik, nemcsak hogy latint tanitó iskolák léteznek görög nyelvtanítás nélkül (a realgymuasiumok), de magában a gymnasiumban is adatnak főimentések a görög nyelv tanulása alól. Hazánkban a görög nyelv tudvalevőleg 1848. előtt a gymnasiumok legnagyobb részében nem taníttatott; az ötven-hatvanas évek kormányainak idejében a Thun gróf > OrganisationsEntwurf«-ja alapján az osztrák gymnasiumok tanrendszere s vele a görög nyelv kötelező és eléggé kiterjedt mértékben való tanítása a mi gymnasiumainkba is általánosan behozatott. De már az alkotmány helyreállítása idejében szűkebb körre szorult a tanítás, a mennyiben csak a VII. osztályban vette kezdetét. Boldogult elődöm, báró Eötvös. József törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé: >a középtanodai oktatásról és a középtanodákhoz kapcsolható szakiskolákról*, mely szerint a görög nyelv csak a lyceumban taníttatott volna s ennek is két legfelsőbb évfolyamában ennek tanulására csak azok köteleztettek volna, kik >theologiai és nyelvészeti (tanári) szakpályára* készülnek; tehát e javaslat — mely különben soha sem került törvényhozási tárgyalás alá,— a görög nyelvre nézve körülbelül ugyanazon álláspontot foglalta el, a melyetjelen előterjesztésemben elfoglalok. Később a görög nyelv és irodalom tanítása ugyan ismét az V. osztályban vette kezdetét, de épen ez időben — a hetvenes években — egyes gymnasiumi tanulóknak a görög nyelv tanulása alóli felmentése épen nem tartozott a ritkaságok közé. Csak az 1883-iki középiskolai törvény moadta ki e tantárgyat feltétlenül kötelezőnek, a törvényjavaslat vonatkozó szakasza azonban a képviselőházban hosszas vita után névszerinti szavazás által 143 szavazattal 75 ellen fogadtatott el. Hogy ugyané kérdésben az újabb időben, nevezetesen a vallás- és közoktatásügyi tárcza költségvetésének tárgyalásai alkalmával mily ellentétes nézetek küzdöttek egymással, az a tisztelt képviselőháznak bizonynyal még élénk emlékezetében van. Az 1883-iki középiskolai törvényjavaslat tárgyalásakor benyújtott elleninditványok a görög nyelvnek a gymnasiumi tanítás tervéből való kihagyására, illetőleg általán nem kötelező tanítására irányultak. Ezektől eltérőleg jelen előterjesztésem a gymnasiumi tanuló-ifjúságnak csupán egy részére nézve szünteti meg a görög nyelv és irodalom kötelező tanítását. E javaslat kíméletes és mérsékelt irányát tanúsítja még ezenfelül az is, hogy a kormány rendelkezése vagy vezetése alatt nem álló (ev. ref., ág. ev. unit. és gör. kel.) középiskolák fentartóitól, — melyek alatt az autonóm hitfelekezetek értendők, — nem követeli meg, hogy a görög nyelvet és irodalmat helyettesítő oktatást gymnasiumaikban okvetlenül berendezzék. A javaslatot ily értelemben szerkesztettem nemcsak azért, mert azzal radicalis változtatást középiskolai rendszerünkön és szervezetünkön egyáltalán nem terveztem, hanem azért is, mert nem tartottam volna méltányosnak, hogy amaz áldozatokon felül, melyeket a középiskolákat fentartó autonóm hitfelekezetektől az 1883-iki törvény alapján követelni kellett eddig és kellend még ezentúl, még továbbiakat is követeljen a törvényhozás, holott a gymnasiumok felsőbb osztályaiban ketté válandó oktatás berendezése ugy helyiségek, mint a tanitó-személyzet tekintetében kétségtelenül némi áldozatot fog igényelni. Egyébiránt remélem, hogy e gymnasiumok fentartói is, különösen a nagyobb vagyonnal rendelkezők, önként megteendik azt, mit iskoláinknak a többi iskolákhoz való relatiója e tekintetben megkíván. Ellenben a középiskolák második fajánál, t. i. a kormány vezetése alatt álló (szerzetesrendi, püspöki, törvényhatósági, községi s az egyesek által fentartott) gymnasiumoknál azért tartom szükségesnek a felsőbb osztályok e kettős oktatásának berendezését kötelezővé tétetni, mert a kormány vezetése alatt álló imént emiitett gymnasiumoknak s a középiskolák harmadik fajának, t. i. a kormány rendelkezése alatt álló (állami és királyi) gymnasiumoknak rég időtől fogva mindig egyenlő tanrendszerük volt, s mert a kormány vezetése alatt álló gymnasiumok tanári testületei nem a középiskolai törvény minimalis létszámával, hanem jóval magasabb létszámmal vannak szervezve, s a tanítás kettős berendezése e tanintézetekben