Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.
Irományszámok - 1887-816. Törvényjavaslat, a "Pozsony-szombathelyi helyi érdekű vasut" engedélyezése tárgyában
816. ssám. 275 forinttal, Sopron vármegye 30.000 frttal, Vas vármegye 60.000 frttal, a Mosón vármegyei érdekelt községek 34.000 frttal, a Sopron vármegyei érdekelt községek 22.010 frttal, a Vas vármegyei érdekelt községek 20.200 frttal, összesen 286.210 frttal, az emiitett törvényhatóságok érdekelt birtokosai pedig 513.790 frttal vagyis az érdekeltek mindannyian s együttesen 800.000 frttal járulnak hozzá, a mely hozzájárulással szemben a kiválólag országos érdekek szolgálatára hivatott helyi érdekű vasútnak az állam részéről 600.000 frttal kilátásba vett segélyezése aránylagosnak tekintendő. Az állam részéről nyújtandó hozzájárulások, illetve segélyezések fedezetét illetőleg bátorkodom továbbá arra utalni, hogy a pozsonyi Dunahidra engedélyezett 2,000.000 forintnyi hitellel szemben a hid megépítésének vállalati utón történt biztosításánál annyi megtakarítás éretett el, miszerint az e czélra államköltségvetésileg engedélyezett évi 200.000 frtnyi hitelből, mely az 1889. évi költségelőirányzathoz benyújtott jelentésem 107. lapján foglaltak szerint kezdettől fogva a közös (közúti és vasúti) hidra volt szánva, a vasúti hídszerkezetnek mintegy 330.000 forintnyi költségeihez való hozzájárulás czéljaira évenkint tényleg 22.000 forint rendelkezésemre marad. A postaszállitás fejében nyújtandó hozzájárulási átalány a helyi érdekű vasút részéről elvállalt ellenszolgáltatásban megfelelő egyenértéket talál, s alig valamivel múlja felül a kocsikilométerenkinti 10 kros tételt, mi mellett figyelembe jő az, hogy itt egy oly fontos forgalmi vonalról van szó, mely a postaszállitás számára új utat nyit, a mennyiben az ez idő szerint Budapesten át irányuló küldemények egy része a Dunán túlra mindenesetre ezen vonalon lesz küldhető s igy a magyar kir. államvasutaknak bruck-budapesti vonalának nagy postai forgalma némileg mentesíthető lesz. Megjegyzem egyébként, hogy ezen, különben a törvényes segélyezés keretében mozgó postajáradékot csakis azért vettem fel a törvényjavaslatba, hogy a törvényhozásnak az összes állami hozzájárulásokról teljes képet nyújtsak. Végre a hidvámjövedelmek terhére biztosítandó segély az államra megterheléssel szintén nem járand, mert a hidvámbevételek az eddigi jövedelmezőség átlaga alapján számítva, évenkint legalább 20.000 frttal vehetők fel, s minthogy a hid fentartásának és kezelésének a magyar kir. államvasutak által viselendő költségei évi átlagban legfeljebb 5.000 frtra fognak rúgni, a helyi érdekű vasút részére a hidvámbevételek terhére biztosítandó 14.190 frtnyi évjáradék, — a 15.000 frtnyi bevételi maradványban fedezetet találand. Az előadottak szerint a tervezett vasút létesítését, melynek utján az ország északnyugoti része a dunántúli részekkel és a tengerrel közvetlen vasúti összeköttetést nyerend és az ország kiviteli forgalmának nagy része a magyar kir. államvasutak és a fiumei kikötő részére egyfelől megnyerhető lesz, másfelől pedig az ország érdekeinek megfelelő forgalmi politika követése a dunántúli részben is megkönnyittetni fog, az államnak aránylag igen csekély hozzájárulásával sikerűit oly módon biztosítani, hogy a vasút üzletkezelésére s díjszabásainak megállapítására döntő befolyást fogok gyakorolhatni, minélfogva a tisztelettel előterjesztett törvényjavaslatban az 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-ában foglalt rendelkezéshez képest a már üzletben levő magyar kir. államvasuti vonalakkal, s illetve a győr-sopronébenfurti vasúttal összeköttetést létesítő pozsony-szombathelyi vasút engedélyezését, illetve az annak engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás megadását, nemkülönben a helyi érdekű vasútnak a törvényjavaslat 3. §-a szerint czélba vett módozatok mellett való segélyezését azzal bátorkodom a t. képviselőháznak ajánlani, miszerint, ha a törvényjavaslat még a jelen ülésszakban le nem tárgyaltatik, s illetőleg, ha e vasút még a jövő hó folyamán engedélyeztetni nem fogna, nemcsak egy egész évvel visszavettetnék a vasút kiépítése, de esetleg annak létesítése is könnyen meghiúsulna vagy legalább hosszabb időre elodáztatnék. Budapesten, 1890. évi május hó 20-án. Baross Gábor s. k., kereskedelemügyi m. kir. minisier. 35*
