Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.
Irományszámok - 1887-814. Törvényjavaslat, a "Magyar északkeleti vasut" részvénytársaság vasutvonalainak beváltásáról
814. szám. -251 között, tekintettel arra, hogy a társaságnak a 2 /. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban 2/. feltüntetett saját vonalai és a kezelése alatt álló állami és helyi érdekű vasutvonalak hossza 1.020 kilométerre rug: a teljesen egységes díjszabási politika érvényesítése még mindig jelentékeny akadályokba ütközik, már pedig ezen akadályoknak elhárítása nemcsak általános közforgalmi szempontokból, hanem azért is felette kívánatos, hogy a szóban forgó vasutvonalakon az államosítás után érvényesítendő' egységes díjszabási politika jótéteményeiben az illető vidékek is teljes mérvben részesülhessenek. Allampénzügyi tekintetek szintén indokolják, sőt szükségessé teszik »a magyar északkeleti vasutc részvénytársaság vasutvonalainak államosítását. A vasut-részvénytársaság kezelésének csaknem összes terhei ugyanis kezdettől fogva az államkincstárra nehezültek sigy az évenként mintegy 400.000 frtba kerülő külön központi igazgatás fentartása annál kevésbbé indokolt, mert tett számitások szerint a társaság vasutvonalainak államosítása, illetve e vonalaknak a m.kir. államvasutak hálózatába és igazgatási keretébe való beolvasztása esetén az igazgatási összes központi költségek, beleértve az újonnan felállítandó üzletvezetőség költségeit is, a mely üzletvezetőség a forgalmi és szolgálat * viszonyok követelményeinek megfelelően legczélszerübben Debreczenhen lesz felállítható, — évenként csak 200.000 frtot igényelnének s így már a központi igazgatás költségei czímén is 200.000 frt lenne megtakarítható, a mely megtakarítás a m. kir. államvasutaknak nagy arányokban növekedő forgalma következtében már is elkerülheti éneknek mutatkozó személyzet szaporítások költségeinek fedezésére lesz felhasználható. A vasut-részvénytársaság vonalainak beváltása lehetőséget nyujtandván a társaság kölcsöneinek az állam számlájára eszközlendő conversiójára, a legutóbbi állami conversiónál elért eredmények alapján számítva, e czímen is jelentékenyebb megtakarítás lesz elérhető, nem is véve egyelőre számításba a részvények conversiójánál elérhető további nyereséget, melyről alább még szólani fogok. Az államosítás eredményeként már a megjelölt két czímen is több százezer forintnyi évi megtakarítás vehető biztos kilátásba, a mely pénzügyi eredmény az eddigi vasut-államositásoknál szerzett tapasztalatokra alapított meggyőződésem szerint még fokoztatni is fog egyrészt azon megtakarítások által, melyek a forgalomnak gazdaságos irányítása, illetve mindenkor a legrövidebb irányba terelése utján elérhetők: másrészt pedig a forgalomnak az egységes díjszabási politika érvényesítése következtében várható emelkedése folytán. Minden körülmény és indok tehát a vasut államosítása mellett szólván, a ministerium megbízásából, a pénztigyminister úrral egyetértve, tárgyalásokat indítottam meg a „magyar északkeleti vasut" részvénytársasággal, vasutvonalainak a magyar állam részére leendő bevlátása iránt, a mely tárgyalások sikerre vezetvén, a vasutvonalak megváltása [tárgyában a szerződés létrejött, az a társaság nevében f. hó 16-án alá is Íratott. A midőn a társaság részéről aláirt szerződést tisztelettel bemutatnám s a „magyar északkeleti vasut" részvénytársaság vasutvonalának megváltására, valamint a megváltás iránt létrejött szerződésnek végleges megkothetésére a törvényjavaslat 1. és 2. §-ai szerint felhatalmazást kérnék, a szerződés lényegesebb határozmányait a következőkben vagyok bátor ismertetni. 1. A szerződés lényegileg ugyanazon alapelveken nyugszik s illetőleg ugyanazon határozatokat tartalmazza, mint a korábbi államosítási, nevezetesen a legutóbb a magyar-nyugoti, a magyar-gácsországi és budapest-pécsi vasutak megváltása tárgyában kötött s a törvényhozás által jóváhagyott és beczikkelyezett szerződések. Ehhez képest a magyar állam beváltja a magyar-északkeleti vasut részvénytársaság összes vasutvonalait, minden ingó és ingatlan vagyonát, ide értve a budapesti igazgatósági épületet is, a mely épületre nézve a társaság egyúttal felhatalmazást ad a magyar államnak ahhoz, hogy azt eladás vagy csere utján s esetleg más alkalmas módon is szabadon értékesíthesse. 32*
