Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-812. Törvényjavaslat, az esztergom-almás-füzitői helyi érdekű vasut engedélyezéséről

812. szám. 241 saját hatáskörében kiadhatónak nem találta, —hanem a tisztelettel bemutatott törvényjavaslat szerint ezen gőzhajókkal járt vizi úttal közvetlen csatlakozással biró vasútvonal engedélyezésére a törvényhozástól általam ezennel felhatalmazást kér. E vasút építésére és üzletére nézve már megállapított feltételek lényegesebb határoz­mányait a következőkben van szerencsém ismertetni: A '/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett vasútvonal hossza •/ 43*0 kilométer leend s a m. kir. államvasutak almás-füzitői állomásából kiágazólag Eszter­gomig vezettetnék. A legnagyobb emelkedés vagy esés 6%-kal, a nyilt pályán- alkalmazandó kanyaro­dásoknak félátmérője 250 méterrel, a pálya koronaszélessége pedig 4*0 méterrel állapít­tatnék meg. A szabványos nyomtávval építendő vasúton alkalmazandó s aczélból gyártandó sínek 23'6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés mellett oly sűrűn rakott talpfákon lesznek elhelyezendők, miszerint igénybevételük 4.500 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekű vasúton az almás-füzitői csatlakozási állomáson kívül még a következő helyeken lesznek állomások létesítendők, úgymint: Neszmélyen, Süttőn, Lábatlanon, Nyerges­Újfalun, Tokodon, Esztergomban és egy rakodó-megállóhely Kenyérmezőn. A pálya építését engedélyesek az engedélyokmány keltétől számított egy és fél év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartoznak. A tényleges építési költség 1,980.000 forinttal, azaz pályakilométerenként 46.046 forint 51 krajczárral állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközökre 120.400, tartalékalapra pedig 30.000 forint kihasítandó. Az aránylag magasnak látszó, a nehéz építési viszonyok, nevezetesen pedig a vonal­nak a Duna folyam mentén való vezetése folytán teljesen indokoltnak mondható. 1,980.000 forintnyi tényleges építési tőkének beszerzését engedélyt kérők 35%, azaz 693.000 forint erejéig névértékű törzsrészvényeknek, 65%, azaz 1,287.000 forint erejéig pedig 72°/o-os árfolyam alapul vétele mellett számított elsőbbségi részvényeknek kibocsátása utján szándékoz­nak biztosítani; apálya üzletkezelését pedig a szabványszerződés elfogadása mellett az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutakra ruháznák át. Egyebekben az engedélyezési feltételek megegyeznének a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételekkel. Van szerencsém egyúttal tisztelettel jelenteni, hogy az 1888. évi IV-ik törvényczikk 4-ik §-a alapján a posta ingyenes szállítása fejében nyújtandó állami hozzájárulás a vasút forgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától kezdve ötven egymásután következő éven át fizetendő 3.300 forintnyi évjáradékban, az idézett törvény 7-ik §-a alapján a helyi érdekű vasúti segélyalapból nyújtandó, külön államsegély pedig 1891. évtől kezdve 10 egymásután következő éven át 13.000 forintnyi, kamat nélküli egyenlő részletekben fizetendő 130.000 fttnyi összegben határoztatoit meg, — oly feltétel alatt azonban, hogy ugy a most emiitett 130.000 forintnyi segélyösszeg, mint a postahozzájárulás czímén nyújtandó fenti évjáradéknak megfelelő 60.000 forintnyi tőkeösszeg fejében engedélyt kérők 190.000 forint névértékű törzsrészvényt lesznek kötelesek az állam tulajdonába átadni. Az ilyként biztosítandó állami hozzájárulás, illetve segély indokolva van nemcsak az által, hogy állami támogatás nélkül a vasút megépítése egyáltalán nem lett biztositható, hanem annak folytán is, hogy a vasút mentén fekvő kőszéntelepek termékei a m. kir. állam­vasutak vonalain az ország nyugoti részeibe szállíthatók s ez által a hazai kőszénipar versenyképessége ezen vidékeken is biztositható lesz. KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XXII. KÖTET. 31

Next

/
Thumbnails
Contents