Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.
Irományszámok - 1887-811. Az igazságügyi bizottság jelentése, "a kir. törvényszékek és kir. járásbiróságok székhelyeinek és területeinek meghatározásáról" benyujtott törvényjavaslat tárgyában
238 811. szám. felügyelet tapasztalatai vagy egyéb, ma elo're nem látható körülmények által egyik vagy másik esetben netalán szükségessé válandó törvényszéki székhely-változtatás ne pusztán a kormány rendelkezésétől, hanem a törvényhozás döntésétől tétessék függővé. Másként áll azonban a kérdés a kir. járásbiróságok székhelyeire és területeire, úgyszintén a törvényszéki területekre nézve. A viszonyok e tekintetben még nem mondhatók annyira megállapodottaknak, hogy akár a járásbirósági székhelyek, akár kiválóképen egyes kir. törvényszéki vagy kir. járásbirósági terület módosítását a gyakorlati élet rohamosan változó viszonyai szükségessé ne tennék. Ott, hol a polgári és bűnvádi eljárás rij alapokra fektettetai szándékoltatik, hol a bíróságok felett gyakorlandó felügyelet tekintetében új rendszer alkottatni készül, hol a közigazgatási szervezet még be nem fejezett átalakulása a bírósági szervezetben is gyakori területváltoztatásokat igényel, hol a gazdasági, közlekedési és egyéb helyi és életviszonyok még hosszú időn át ngy egyes birósági székhelyek feleserélését, mint egyes birósági területeknek sűrűbb átcsatolását tehetik szükségessé: ott a ministenumtól ugy a járásbíróságok székhelyei, mint a törvényszéki és járásbirósági területek tekintetében két évtized óta fennálló rendeleti jogkört megvonni sem czélszerűnek, sem indokoltnak nem mutatkozik. Különösen az apróbb területi átcsatolások fordulhatnak sokkal gyakrabban elő, semhogy ajánlatosnak mutatkoznék, minden egyes terület - átcsatolásnak elrendelése végett a törvényhozási gépezetet mozgásba hozni. A kir. Ítélőtáblák szervezéséről szóló javaslat 4. §-a addig, mig a kir. törvényszékek és kir. járásbíróságok területeit törvény nem állapítja meg, felhatalmazza a ministeriumot, hogy valamely járásbíróságnak akár egész területét, akár egy részét rendelettel más kir. Ítélőtábla kerületéhez tartozó törvényszék, illetőleg járásbíróság területéhez is csatolhatja. Tekintve, hogy a végleges birósági szervezetre szükségelt adatokat csakis a kir. Ítélőtáblákra ruházandó felügyelet körében szerzendett tapasztalatok nyújthatják; tekintve továbbá, hogy ugy a büntető, mint polgári eljárásnak kilátásba helyezett reformja a járásbiróságok szervezetére és területi beosztására is lényeges visszahatással leend; tekintve, hogy mindezeknél fogva — egyebeket nem is említve — a végleges birósági szervezet megalkotását mindenesetre csak hosszabb, ma még pontosan meg sem határozható idő múlva megvalósuló előfeltételektől kell függővé tenni: az igazságügyi bizottság, tekinettel a kir. Ítélőtábla szervezetéről szóló javaslat 4. §-ában a ministeriumnak már adott felhatalmazásra is, a járásbiróságok székhelyei és a birósági területek tekintetében kivánt rendeleti jogköit határozott időhöz kötni annál kevésbbé kívánta, mert ez lényegében ismét csak a határidőhöz kötött halasztások rendszerét tartotta volna fenn s mert az igazságügyi bizottság azon meggyőződést t-i piálja, hogy az igazságügyi kormány a végleges birósági szervezet iránti javaslatát határidőhöz kötöttség nélkül is, azonnal elő fogja terjeszteni, a mint annak mellőzhetlen alapfeltételei meglesznek. Mindezek alapján az igazságügyi bizottság a javaslat 2. § ában foglalt intézkedéshez is hozzájárul; a 3. és 4. §-okat pedig, mint a szokott hatályon kivül helyezési és végrehajtási záradékokat tartalmazókat elfogadja, — s ennélfogva az 528. sz. törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben — változatlanul a javaslat szövegezésében — a t. képviselőháznak elfogadásra ajánlja. Budapesten, 1890. évi május hó 17-én. Körösi Sándor s. k., Dr. üllmann Sándor s. *., cm igaxsdgügyi bizottság elnöke. at igatsdgügyi bieottsdg előadója.
